KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/március
POSTA
• Gosztonyi Péter: Gallipoli Olvasói levél
• Bajomi Lázár Endre: Cocteau körül Olvasói levél
• Fáber András: Válasz Bajomi Lázár Endrének

• Greskovits Béla: Reform-közvéleményre van szükség Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Ardai Zoltán: Páholylakók Felhőjáték
• Koltai Tamás: Operettvalóság Bástyasétány hetvennégy
• Székely Orsolya: Hamlet a zöld gyepen Inna Csurikovával és Gleb Panfilovval beszélget Zolnay Pál
• Panfilov Gleb: Jeanne d'Arc élete Forgatókönyv-részletek
• Szilágyi Ákos: Az ikrek A Zenekari próba és A karmester
• Koltai Ágnes: A rock kis évtizede Emlékszel Dolly Bellre?
• Hegedűs Zoltán: A filmkritika janzenistája André Bazin
• Lajta Gábor: A szenvedély útja Sindo Kaneto filmjeiről
• N. N.: Sindo Kaneto filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Élethalálharc és melodráma Havanna
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Átkozottak, szeretlek benneteket
• Szentistványi Rita: Szerelem receptre
• Barna Imre: Dühöngő bika
• Gáti Péter: Ezermilliárd dollár
• Schubert Gusztáv: Futásod véget ér
• Kovács András Bálint: Vámpír négy keréken
• Gáti Péter: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)
• Simándi Júlia: Kisvárosi fojtogató
• Farkas Miklós: Szupermodell
• Ardai Zoltán: Forróvérű kísértet
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kiről van szó? Faustus doktor boldogságos pokoljárása
• Zoltai Dénes: Egy veszedelmes ember Wagner
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Film és cselekmény

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Norma Rae

Karcsai Kulcsár István

Martin Rittet a nevezetes Kazan–Strasberg színiiskola indította el a pályán. Sikeres színészi alakításai és színpadi rendezései voltak a Broadway-n. Később a televízió hódította el. Mint filmrendező a hollywoodi filmvilág egyik legbecsületesebb képviselőjének bizonyult, zaklatták is az ötvenes években, ennek a kornak keserű emlékét idézte fel A jónevű senkiben.

Legutóbbi filmjében, a Norma Rae-ben, híven haladó társadalmi magatartásához, ismét szociális témát feszeget. Szakszervezeti aktivista érkezik New Yorkból a déli kisvárosba, egy textilüzemben szakszervezeti sejtet próbál létrehozni. Egy értelmes szövőnő segítségével ez sikerül is neki. Mindez nagyon tervszerűen, persze elkerülhetetlen összetűzésekkel, de végül is különösebb izgalmak nélkül történik. Eszünkbe jut Zavattini, „a neorealizmus pápája”, akinek álma olyan film létrehozása volt, „amely mindössze annyit mond el, hogy egy ember él, eszik, dolgozik, iszik, és melyben mindez csodálatos képpé alakul és bátorító példává lesz”. Martin Ritt filmje a cselekménytelenségnek ezt az eszményét meg is valósítja, csak éppen a zavattini-i követelmények csattanósan megfogalmazott lényege nélkül.

Sally Field, a női főszereplő, Cannes-ban a legjobb alakítás díját nyerte, ami nyilván az amerikai színjátszásra jellemző lélektani realizmust mesteriskolában tanuló, majd tanító Ritt színészvezetését is dicséri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7697