KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/március
POSTA
• Gosztonyi Péter: Gallipoli Olvasói levél
• Bajomi Lázár Endre: Cocteau körül Olvasói levél
• Fáber András: Válasz Bajomi Lázár Endrének

• Greskovits Béla: Reform-közvéleményre van szükség Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 2.
• Ardai Zoltán: Páholylakók Felhőjáték
• Koltai Tamás: Operettvalóság Bástyasétány hetvennégy
• Székely Orsolya: Hamlet a zöld gyepen Inna Csurikovával és Gleb Panfilovval beszélget Zolnay Pál
• Panfilov Gleb: Jeanne d'Arc élete Forgatókönyv-részletek
• Szilágyi Ákos: Az ikrek A Zenekari próba és A karmester
• Koltai Ágnes: A rock kis évtizede Emlékszel Dolly Bellre?
• Hegedűs Zoltán: A filmkritika janzenistája André Bazin
• Lajta Gábor: A szenvedély útja Sindo Kaneto filmjeiről
• N. N.: Sindo Kaneto filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Élethalálharc és melodráma Havanna
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Átkozottak, szeretlek benneteket
• Szentistványi Rita: Szerelem receptre
• Barna Imre: Dühöngő bika
• Gáti Péter: Ezermilliárd dollár
• Schubert Gusztáv: Futásod véget ér
• Kovács András Bálint: Vámpír négy keréken
• Gáti Péter: Amit tudni akarsz a szexről (de sosem merted megkérdezni)
• Simándi Júlia: Kisvárosi fojtogató
• Farkas Miklós: Szupermodell
• Ardai Zoltán: Forróvérű kísértet
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kiről van szó? Faustus doktor boldogságos pokoljárása
• Zoltai Dénes: Egy veszedelmes ember Wagner
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Film és cselekmény

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hívatlanok

Hungler Tímea

The Strangers – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Bryan Bertino. Kép: Peter Sova. Zene: Tom Hajdu és Andy Milburn. Szereplők: Liv Tyler (Kristen), Scott Speedman (James), Gemma Ward (Maszkos nő), Kip Weeks (Maszkos férfi). Gyártó: Vertigo Entertainment / Mandate Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 85 perc.

 

Tucat-horrorunk leginkább komolyan vehető sokk-effektje sajnos azon tény, hogy a sztori megtörtént eseményeken alapul. Minden más: klisé, unalom, következetlen dramaturgia és idegtépő zenei aláfestés. Pedig nem indulunk rosszul: ifjú pár, elhagyatott erdei vityilló – a kissé feszült viszonyról csakhamar kiderül, a hölgy nemet mondott a fiú lánykérésére, most épp emésztik a történteket. A megbékélés fázisában, hajnali négy körül valaki dörömböl az ajtón, és Tamarát keresi. Hogy ezek után mi következik, előre sejthető. A maszkos-baltás zaklatók ezúttal hárman vannak, ki-be járkálnak a házból, telefonokat tesznek tönkre, autókerekeket szurkálnak ki, kicsavarják a biztosítékot, lövöldöznek, mindezt mindig a félhomályból, takarásból előbukkanva. Hőseink célja nem lehet más csak a túlélés.

Hogy mindehhez minek Gemma Ward, az új generációs topmodell, ha a babaarcú maszk alatt nem látszik belőle semmi, örök rejtély marad. Mint ahogy az is, hogy a rendező miből gondolta, hogy ezzel az igencsak vérszegény sztorival kihúzhat egy filmidőt. A bevezetés még hagyján, a tárgyalás azonban nem áll másból csak riogatásból, visításból, menekülésből, lábficamokból, bújócskából és nyöszörgésből. Félelmünket feltehetőleg a zárt tér, az ok- és arcnélküli testi-lelki terror hivatott felkelteni, de nagyobb a kísértés elmerengeni a viktimológián, mint tövig rágni a körmeinket izgalmunkban. Mégis, miért hagyja magára az éj közepén hősünk a hősnőt, ha előtte már egy titokzatos nő a frászt hozta rájuk? Miért nem hívja a helyszínre érkező közeli barát a rendőrséget, és minek megy be a házba, ha arra érkezik, hogy üvölt a lemezjátszó és a párocska kocsiját valaki miszlikbe aprította? Őszintén reméljük, hogy a válaszokat nem a Hívatlanok: A kezdet adja meg.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9523