KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az adósság

Baski Sándor

The Debt – brit-amerikai,2010. Rendezte: John Madden. Írta: Matthew Vaughn, Jane Goodman és Peter Straughan. Kép: Ben Davis. Zene: Thomas Newman. Szereplők: Helen Mirren (Rachel), Jessica Chastain (fiatal Rachel), Sam Worthington (David), Marton Csokas (Stephan), Jesper Christensen (Dr. Bernhardt). Gyártó: Marv Films / Pioneer Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 114 perc.

A Spielberg-féle München, ha csak távirati stílusban is, de a kémthriller kulisszái mögött felvetett pár izgalmas kérdést az államilag szponzorált bosszúállás morális dilemmáiról. Két évvel késõbb – nyilván a film sikere által inspirálva – elkészült a hasonló témát boncolgató izraeli Ha-hov. A flashbackekben feltáruló történet szerint 1965-ben három fiatal Moszad- ügynök elfogta Berlinben az egyik leghírhedtebb náci háborús bûnöst. A férfit Izraelbe szállítani nem, csak megölni tudták, de így is hõsökként tértek haza. Csak 30 évvel késõbb derül ki, hogy nem minden úgy történt, ahogy elmesélték, a nyugdíjas korú ex-ügynökök így kénytelenek saját kezûleg elvarrni a szálakat.

Az amerikai remake többnyire hûen követi az eredeti cselekményét, az információkkal azonban jóval bölcsebben gazdálkodik. Ebben a verzióban a nézõk csak késõbb értesülnek arról, hogy pontosan mi is történt abban a berlini lakásban, ennél fogva sokkalta feszültebbek mind a múltban, mind a jelenben játszódó epizódok, az ügynökök viszonyát ráadásul egy szerelmi háromszög is bonyolítja. John Madden rendezõ jó érzékkel keveri a kamaradrámát a lassú folyású thrillerrel, így a színészeknek – legfõképpen Helen Mirrennek és a fiatalkori énjét alakító Jessica Chastainnek, illetve a „Birkenau sebészét” megformáló dán Jesper Christensennek – bõven jut tér a kibontakozásra.

Az izraeli eredetihez hasonlóan Az adósság is csak annyit moralizál, amennyit a mûfaji keretek még lehetõvé tesznek, a fõszereplõkkel ellenben jóval kritikusabb. A Ha-hov ügynökei tragikus hõsök, akik saját lelki békéjüket áldozzák fel önként a haza érdekében, míg Madden változatának szereplõi kevésbé idealizáltak. Õk a közös hazugsággal inkább saját magukat mentik, ezért is hitelesebb a késõbbi meghasonlásuk. A Ha-hov példaképeket állít a nézõi elé, Az adósság gyarló, emberi figurákat – nem kérdés, melyik változat az izgalmasabb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/11 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10858