KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A szabadság himnusza

Tosoki Gyula

Amazing Grace – angol–amerikai, 2006. Rendezte: Michael Apted. Szereplők: Ioan Gruffud, Albert Finney, Michael Gambon. Forgalmazó: Best Hollywood. 111 perc.

A máig javíthatatlanul gőgös nyugati civilizáció az elmúlt évszázadokban nagy leleményességet mutatott olyan technikák kifejlesztésében, melyek bizonyos népcsoportok megnyomorítását célozták. A rabszolga-kereskedelem például egyike a Nyugat (értsd: Nyugat-Európa és az Egyesült Államok) nagy találmányainak, amelynek részletei máig sokkolóak; a rabszolgajelölteket szállító hajók gyakran ötven–hetvenszázalékos halálozási rátával tették meg az utat Afrikától a célállomásig, ami önmagában véve sokat elárul az utaztatás viszonyairól.

A Nyugat nagy adóssága ennek a problémának a feldolgozása szélesebb közönséget is megcélzó filmeken, de azok a direktorok, akik megpróbáltak számot vetni a múlttal, ritkán jártak szerencsével. Spielbergtől például csupán egy hervadt kísérletre futotta e tárgykörben (az Amistadban – mi tagadás – a megszépítő messzeség volt a dramaturg), és a brit Michael Apted munkája is felemás lett. A szabadság himnusza mesterien szerkesztett és príma színészi gárdával dolgozó darab, amely egyúttal kiválóan alkalmas arra, hogy csillapítsa Nagy-Britannia kollektív lelkiismeret-furdalását. A film nem eléggé szókimondó: az abolicionista mozgalmat a XVIII. század utolsó harmadában beizzító William Wilberforce hőseposza meseszép sztori, de nem a múlttal való szembenézést, inkább a kínos részletek elkendőzését szolgálja. Akadnak ugyan nyersebb részletek is, egészében azonban egy hőseposzt látunk – a britek újfent megúszták.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10930