KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Üzlet bármi áron

Kovács Bálint

Unfinished Business – amerikai, 2015. Rendezte: Ken Scott. Írta: Steve Conrad. Kép: Oliver Stapleton. Zene: Alex Wurman. Szereplők: Vince Vaughn (Daniel), Dave Franco (Mike), Tom Wilkinson (Timothy), Sienna Miller (Chuck), Nick Frost (Bill). Gyártó: New Regency Pictures / Escape Artists. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 92 perc.

Igaz, ami igaz, nem árt új vért pumpálni az „amerikai self made businessman mindent elérhet, ha elég keményen küzd és soha nem adja fel” sémáját követő filmekbe, mert a mélységében és mondandójában az egymondatnyi felirattal ellátott motivációs poszterekkel vetekedő szubzsáner már születésekor sem hordozta magában az izgalmak vagy az eredetiség garanciáját. Ken Scott rendező és Steve Conrad forgatókönyvíró sem elégedtek meg a családja eltartásáért saját vállalkozásba kezdő kisember és a zsíros szerződésért folytatott küzdelem sztorijával, de kiegészítették az Európai vakáció méltósága vesztett újragondolásával és Torrente-filmekre hajazóan semmiféle korrektséget nem ismerő poénokkal: a kicsit lúzer üzletember borzasztóan lúzer munkatársaival Európába repül egy megbízás aláírásának reményében, csakhogy a sikerig naturista szaunákon, fetisiszta melegbárokon és extasyban oldott éjszakai életen keresztül vezet az út.

Valamint a két stílust mixelő filmek legnagyobb csapdáján keresztül: az Üzlet bármi áron azon csúszik meg és bukik fájdalmasat, hogy a komoly részek komolyan vehetetlenek, a lealjasulós jelenetek pedig nem olyan Jackass-esen gátlástalanok, hogy a rettenetes poénok legalább a túlzások miatt működni tudnának. Az egyik percben az a humorforrás, hogy az értelmi sérült srác megbotlik, és a melegkocsma vécéfülkéinek egyik glory hole-ján kilógatott péniszben kapaszkodik meg, a következőben pedig már egy olyan megrázó, de csak félmondatokban kifejtett problémakör próbál sokkolni, mint a főhős gyerekeinek iskolai megszégyenítése. Attól pedig, hogy az alkotók milyen magától értetődően helyezik egy platformra a fogyatékosokon, melegeken és nudistákon való gúnyolódást a könnyfakasztó kamaszdrámával, olyan emészthetetlenné válik a film, mint a kannásborba áztatott csirkefarhát. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12156