KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

2001: Űrodüsszeia

Szabó Adrienn

2001: A Space Odyssey – amerikai, 1968. Rendezte: Stanley Kubrick. Szereplők: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter. Forgalmazó: Warner Bros. 149 perc.

A sci-fi „keresztapjaként” számon tartott 2001: Űrodüsszeia nem csak témájával és formanyelvével jelölt ki határpontot a filmtörténetben, de a tér-idő élményét is addig nem tapasztalt dimenzióba emelte. Legfontosabb tematikai újítása az volt, hogy első ízben ábrázolta ember és intelligens gépe ambivalens viszonyát, azt a problémát, amely a műfaj későbbi darabjainak kulcsproblémája lett. Formanyelvében pedig – többek között – azzal hozott újat, hogy fő célját, a nézőnek a meditáció és a pszichedelikus élmények territóriumába utaztatását egy komplett absztrakt filmnek a cselekménybe építésével kísérelte meg, ami szabályos istenkísértést jelentett a hollywoodi iparban: a nevezetes Csillagkapu-jelenet az egyetemes filmtörténet egyik legnagyobb hatású szekvenciája lett.

A 2001: Űrodüsszeia Blu-ray-kiadásának extracsomagja audiokommentárt, fél tucat kisfilmet, egy hosszabb dokut, valamint terjedelmes interjúanyagot tartalmaz. A két főszereplő, Keir Dullea és Gary Lockwood közreműködésével készült audiokommentár nem túlságosan mély gondolatokkal teli, de érdekes kulisszatitkokat közöl, csakúgy, mint a Channel Four háromnegyed órás dokumentumfilmje, amelyből olyan kérdésekre kapunk választ, mint hogy honnan érkezett a hárommillió évet átívelő grafikai montázs ötlete (a combcsontról az űrhajóra vágás a bevezető rész végén), milyen leleménnyel oldották meg a lebegő toll felvételét (ez a jelenet még reprodukálásra is kerül) vagy kinek az ötlete volt HAL szájról olvasásának képessége. A kisfilmek közül a Kubrick vállán állva: 2001 öröksége nem különösebben izgalmas (Új-Hollywood krémje és Roger Ebert tiszteleg a „rendezők rendezője” előtt), az mindenesetre érdekes megállapítás, miszerint a 2001 volt az első sci-fi, amit komolyan vettek a nézők. Az űrutazás ábrázolásának úttörő jellegét, a technikai jóslatok érvényességét tárgyalja a 2001 próféciája című rövidfilm, míg a Mi van odaát?-ban Keir Dullea és Arthur C. Clarke az egyedül vagyunk-e az univerzumban dilemmáját feszegeti. Egy további – korabeli – doku a film készítésének technikai hátteréről szól (Mi rejtőzik a jövő mögött?). A kisfilmek közül a film látványvilágát bemutató a legizgalmasabb (2001: Trükkök és látványtervek), ebben egyrészt a vizuális effektusok élő legendája, Douglas Trumbull beavat a Csillagkapu-szekvencia készítésének rejtelmeibe, másrészt láthatunk egy kollázst a René Magritte és Chesley Bonestell világát idéző díszlettervekről. Sajnos, az extrákhoz csak angol, lengyel és kínai felirat van a korongon.

A lemez legbecsesebb „extrája”: a film meseszép, tűéles, kristálytiszta képe és az 5.1-es hang. Ha van film, mely a gyűjteménybe kívánkozik, akkor az Kubrick mesterműve. A zseni félelme, miszerint a legrémítőbb tény nem a világegyetem ellenségessége, hanem a közömbössége, a 2001-re biztosan nem érvényes tétel: a mai napig megkerülhetetlen alkotás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12237