KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Horror

Iliescu kis Drakulája

Farkas Jenő

Az amerikai krimiíró, Dan Simmons Az éj fiai című, 1992-ben megjelent regényében a vámpír-Drakula ezredvégi olvasatát kapjuk, kiválóan dokumentált aktuálpolitikai körítéssel.

 

1989. december végén, egy amerikai milliárdos pénzén kiváló amerikai tudósok utaznak Romániába, hogy megtekintsék a HIV-fertőzött gyermekekkel zsúfolt otthonokat, és segítsenek a betegeken. Az orvosok találkoznak Iliescuval, Petre Romannal, Dumitru Maziluval, az „átmenet nagyjaival”. Az egyik kórházban rábukkannak a néhány hónapos Joshuára (a csapat tagja, Kate Neuman, amerikai orvosnő később örökbe fogadja a beteg kisfiút), aki több vérátömlesztést követően meglepetésre kigyógyul a HIV-fertőzéséből. De hamarosan kiderül, hogy az idős amerikai milliárdos nem más, mint Karós Vlad, azaz Drakula leszármazottja, utolsó helytartója, aki utódja ünnepélyes beiktatására érkezik Bukarestbe. Az utód nem más, mint a kis Joshua, aki gyomrán keresztül is képes vért felszívni, és újjá tudja varázsolni beteg immunrendszerét.

Kate hazaviszi a kis Joshuát, és elmélyülten tanulmányozza a furcsa jelenség okait, hiszen immáron legyőzhetőnek tűnik a gyermekkori AIDS-betegség. Azonban Drakula vámpírszolgái, „az éj fiai” elrabolják a kis Joshua-Drakulát, és a poenari-i valódi Drakula-kastélyban, fényes pompával beiktatásra készülnek az idős milliárdos jelenlétében. Az amerikai orvosnő időben érkezik, majd hihetetlen kalandok után visszaszerzi a kis Joshuát.

A regény a Stoker-féle vámpír-Drakula aktualizált változata, amely az egész világon pusztító AIDS fenyegetésének az árnyékában teszi ismét hitelessé a százéves történetet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/07 12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1481