KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Donnie Darko

Köves Gábor

 

Bébi-Lynch – így a verdikt a Donnie Darkót illetően. Már megint ez a féktelen vágy, hogy elhelyezzük az újonnan érkezőket a magunk megnyugtatóan elrendezett univerzumában. Kényelmes, de félrevezető módszer. A Donnie Darko ráadásul szinte tálcán kínálja a mindenféle irányzattal, előzménnyel, trenddel való összehasonlítást. Kertvárosi misztériumjáték, a mézeskalács homlokzatok mögötti kispolgári moszattelepek kíméletlenül abszurd megvilágítása – kiáltsunk Lynch-et! Megannyi nyitva hagyott, látszatra megválaszolt, egyszersmind tucatnyi alternatív megoldást is kínáló kérdés. Kicsoda Donnie Darko? Zavart kamasz, tépelődő megváltó, white trash rebellis? A helyi mozi mindenesetre a Krisztus utolsó megkísértését és az Evil Deadet vetíti Halloween éjszakáján. Nem lehet véletlen. Micsoda a Donnie Darko? Sci-fibe hajló intellektuális labirintus? Az amerikai álom ízekre szedése ezeregyedszerre? Kicsoda Frank, a Darko fiúnak időről-időre megjelenő óriásnyúl, aki megismerteti Donnie-t a világvége beköszöntének pontos dátumával?

A Donnie Darko feladványai szerencsés csillagzat alatt született mozisták számára talán már elsőre is megfejthetők. A rejtély megoldása, Donnie küldetésének valós vagy képzelt volta, a hallucinációk/jelenések, kódolt üzenetek, rejtetett összefüggések feltérképezése izgalmas szellemi munka. A bizarr fordulatok, nosztalgikus pop-balladákra komponált álomszerű jelenetsorok mögött azonban ott húzódik a valóság abszurd rétege, s itt ez a kapocs, ami mint a nyakra tekeredő köldökzsinór, összeköt ezzel a történettel. Az örök kívülállóval, a nagy kamaszkori illúziókkal, a világ árulásával, a hamis prófétákkal. Végre egy zavarba ejtő mozi. Vigyázat, a Donnie Darko nagyon is alkalmas a nyugalom megzavarására.

Jól van ez így, nagyon is jól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2250