KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar film

Akna a presszóban

Hajnóczy Péter

 

Kínos perceket szerzett egyik este Budapesten a XII. Lékai téri Randevú eszpresszó vendégeinek egy ittas férfi. Fél kilenc óra tájban tért be az eszpresszóba Szalisznyó József 40 éves segédmunkás, aki egy XI. kerületi társasház-építkezésnél dolgozik, ahol egyben éjjeliőr is.

Szalisznyó – mint kiderült – előzőleg a Búfelejtő vendéglőben szórakozott. Mint később a rendőrségen elmondotta, a vendéglőből kapatosan munkahelyére ment, és aktatáskájába tette azt a második világháborúból visszamaradt, rozsdás szárnyasaknát, amelyet hetekkel ezelőtt ásás közben talált.

A Randevú eszpresszóban leült az egyik asztalhoz és egy üveg sört rendelt. Miután megitta, aktatáskájából kivette az aknát, és a vendégeknek mutogatni kezdte. Az aknás férfi meglehetősen nagy riadalmat keltett a vendégek körében, akik közül többen azonnal fizettek és távoztak. Szalisznyó az aknát visszatette a táskájába.

Az üzletvezető ekkor leült Szalisznyó mellé, s amíg szóval tartotta, két fiatalember kivette az aknát a táskájából, s közben értesítették a rendőrséget. Néhány perc múlva már az URH-s rendőrjárőr kocsijában ült Szalisznyó, és a XII. kerületi rendőrkapitányságra került. A szárnyasaknát tűzszerészek vitték el. Kijózanodása után Szalisznyó nem akart emlékezni a történtekre. Ügyében még tart a vizsgálat.

B. Ö.

 

Népszava, 1973. január 26. (péntek)

 

 

 

 

Kideríteni: mikor történt az „eset”.

Szalisznyó József: munkahely: XI. ker. „társasház-építkezések”; (másodállásban?) ugyanott éjjeliőr is.

Munkatársai, főnökei szerint, „milyen embernek” ismerték Szalisznyó Józsefet?

Ha van családja, felkeresni a családot, magnóval, lehetőleg minél kevesebb kérdést feltéve „hagyni, hogy beszéljenek”, még akkor is, ha „eltérnek a tárgytól”.

Randevú-presszó – „magnós módszer”. Pincérektől megkérdezni, volt-e törzsvendég tanúja a történteknek? (Tanúkat felkutatni, akik fizettek és távoztak. Tanúkat felkutatni, akik nem fizettek, mikor Sz. J. elővette az aknát. Volt-e olyan személy, aki nem fizetett, de távozott, mert az életét féltette?)

A Kombinát dolgozói. Fodrászat, stb. Miért maradtak a helyszínen, mikor tudomást szereztek az aknáról?

Randevú-presszó: Ki értesítette a rendőrséget? Mikor (pontosan!) érkezett a rendőrség, s mikor a tűzszerészek? Az intervallum „alatt” ki vigyázott az aknára, és milyen módon? Hozzányúlt-e valaki egyáltalán?

Kideríteni: Sz. J. mikor találta az aknát, miért rejtegette (és hol, milyen módon) „hetekig”, volt-e valami „célja” az aknával, és ha igen, mi volt ez a cél?

Kideríteni: A tanúk, rendőrség stb. véleménye szerint milyen „fokú” volt Sz. J. ittassága? Ha részegnek találtatott, miért szolgálták ki? A presszó melyik részén, melyik asztalnál történt az „eset”?

„Diszkréten” kideríteni: Azok a vendégek adtak-e borravalót, akik „fizettek és távoztak” az akna láttán?

Kideríteni (szakértő révén): Ha az akna felrobban, kb. mekkora kárt tehetett volna a Kombinátban (autóbuszgarázs, autóbusz végállomás, 4, 104, 2, 2Y), esetleg a környező lakóépületekben?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 21. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3884