KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tél foglyai

Tamás Amaryllis

 

Az erőskezű zsarnokra vágyó gyenge jellem – amikor elfogadja és kiszolgálja zsarnokát – maga is felelős a lappangó, majd kitörő rémségekért. A tyrannus ez alkalommal egy hivatásával visszaélő, embervadász pszichiáter. Dr. Joseph Lewis áldozataitól gondosan  megkoreografált elpusztításuk fegyelmezett elviselését várja el. Orvosi teljhatalma egyszemélyes diktatúrává züllött, volt betegei közül szemeli ki üldözöttjeit. A másik leigázásának alattomos vágyához a pszichiáteri praxis adja az eszköztárat. Arthur Penn elmegyógyásza ugyanis szenvedélyes mestere a csapdaállításnak. A sötét manipulációiba bevont gyanútlan színésznőre is „törvényesen” mérhet erőszakot, hiszen tudja, a pszichikai zsarolásra a legritkább esetben derül fény. Az a régi igazság, – hogy aki őrzőjének, fogvatartójának nem szegül ellen, hóhérjától nem szökik meg, a gyávaság bűnéért lakol, – e film tanúsága szerint is némi kiigazításra szorul. A Bonnie és Clyde, A kis nagy ember rendezőjének története talányos s szomorú véget ér: színésznő hőse életbátorságáért cserébe testi-lelki egészségét, egész addigi félelemmentes életét veszíti el. Hétköznapi fasizmus, személyes szabadság, emberi méltóság – a válasz a legfontosabb kérdésekre mindenkinek a saját sorsában rejlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4034