KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Olsen-banda boldogul

Sólyom András

 

Az Olsen bandája filmek bárgyúan kedves szereplői, a zseniális bűnözőt, Egon Olsent mindenhová követő, gyermeki ésszel, hévvel és szerencsével rendelkező, ifjúnak már egyáltalában nem mondható csapat a mai világvárosi nyüzsgésben olyan szélhámosságokat, betöréseket, rablásokat követ el, amelyek a mozinéző pénzsóvár álmodozásainak éppen megfelelnek. Kisemberek hihetetlen története, kisemberek örök álma: elkölthetetlen mennyiségű pénzt szerezni, fényesen kiöltözni, tengerpartra repülni, dorbézolni.

Mozivilág ez ahogy már megszokhattuk, amibe csipetnyi szkeptikus-ironikus felhanggal ezért belopta magát az a jelen, amivel szemben az álom, mint mozivágy megszületett. Mert az igazi nagymenő szélhámosokat a rendőrség csak őrzi-kíséri (legtöbbször motorbicikliken), s a kisember bámulhat. Kell tehát a vágykép, az álom, a chaplini erő, ami szerint mégiscsak győzhet az ügyefogyott, a reménytelen, az esendő, a szegény.

A jó ritmusú, ötletekben gazdag történetet látva, valószínűleg csak az unatkozik, akit zavar a programmá tett álom, a leegyszerűsített jellemek színészi egysíkúsága, a néhol kifestőkönyv-szerűen lapossá nyomott világ.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7368