KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Kallódó emberek

Karcsai Kulcsár István

A vadnyugat rekviemjét, a cowboy-romantika végső búcsúját írta meg Arthur Miller, és rendezte meg John Huston ebben a filmben. A széles karimájú kalap, a lasszó, az egyéni ügyesség és bátorság idejétmúlt kellékek egy technokratizált világban, ahol az egykor életet jelentő vadlovakat már nem férfias fortéllyal fogják be, hanem repülőgép segítségével ölik le, hogy húsukból kutyának való konzervet készítsenek. Ebben a világban bontakozik ki Roslyn és az ideáljaihoz ragaszkodó öregedő cowboy szerelme. A végletesen érzékeny, vibráló idegrendszerű lányt Marilyn Monroe játssza. Akkoriban Arthur Miller felesége volt, hatalmas ambícióval próbált kitörni a szexbomba szerepkörből, igazi színésznővé akart átalakulni. A testreszabott szerepben még az igazi és a fiktív név is összecseng: Roslyn – Marilyn. A színésznő egyébként lelkes csodálattal vonzódott partneréhez Clark Gable-höz is. Mindez valahogyan benne van a filmben. Vannak ilyen alkotások, ahol játék, magánélet, mítosz végzetesen összemosódnak. Egyébként mindkettőjüknek ez volt utolsó szerepük, Gable röviddel a forgatás után, Monroe két év múlva meghalt. Filmszínésznő felesége emlékét és kapcsolatukat pedig kegyetlenül őszintén megírta Arthur Miller a Bűnbeesés után című drámájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8231