KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/április
POSTA
• Modor Ádám: A gumimegváltó Olvasói levél
• Oszoli Tamás: A gumimegváltó Olvasói levél
• A szerkesztőség : A gumimegváltó Válasz az olvasói levelekre
FILMSZEMLE
• Bársony Éva: Fegyelem és forma Beszélgetés Mihály Andrással a társadalmi zsűri elnökével
• N. N.: A játékfilmszemle díjai
• Hanák Péter: Önismeret ’83 Cukorral vagy cukor nélkül?
• Kardos G. György: Csak művészet... Egy laikus zsűritag megjegyzései
• Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága

• Györffy Miklós: Lassú hazatérés Budapesti beszélgetés WSim Wenders-szel
• Almási Miklós: László-napi tűzijáték Gyertek el a névnapomra
• Reményi József Tamás: Mesés esélyek Boszorkányszombat
• Lukácsy Sándor: Kis piros svájcisapka, tanulságokkal Az óriás
• Zalán Vince: A vesztes oldalán? Veronika Voss vágyakozása
• Grunwalsky Ferenc: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
• Szomjas György: Kifulladásig Beszélgetés Halász Mihályról
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Nőrablás
• Csantavéri Júlia: Nimfa a lápvilágban
• Harmat György: Ördögfajzat
• Kapecz Zsuzsa: Patakfia és a Nap
• Vanicsek Péter: Kisapák és nagyapák
• Fazekas Eszter: Bizonyítási eljárás
• Ardai Zoltán: Fehér mágia
• Farkas András: Sabine, 7 éves
• Zoltán Katalin: Kincs, ami nincs
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Arcképcsarnok
• Hegyi Gyula: Esténként a felügyelő A tévékrimiről
• Varga Csaba: Tömegkommunikációs reform? A kábeltelevíziózásról
KÖNYV
• Hollós János: Profán esztétikák felé

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

A kétéltű ember

Karcsai Kulcsár István

A sci-fi kedvelők különös emberek. Rajongva szeretett műfajuk körül valóságos kultuszt alakítanak ki. Nemcsak a tudományos-fantasztikus filmeket ismerik, hanem azok eredetét, irodalmát is, a filmek körül kialakult történeteket, legendákat A kétéltű ember bizonyára sok sci-fi hódolónak okoz örömet, hiszen írója a műfaj egyik alapítója, klasszikusa, Alekszandr Beljajev. 1925-től 1942-ben bekövetkezett haláláig, jórészt betegsége rabságában ötvennél több tudományos-fantasztikus, elbeszélést, regényt írt. Ennek az irodalomnak egyik meghonosítója a Szovjetunióban. A kétéltű ember 1928-ban született regénye nyomán készült. Tulajdonképpen egy nagy, romantikus szerelmi történet, azzal a különös mozzanattal, hogy a férfi főhős, Ichtiander kétéltű, szárazföldi és vízalatti életre egyaránt képes. Az eredeti regény nyomán a rutinos forgatókönyvíró, Alekszej Kapler érdekfeszítő filmet írt, a megvalósításban pedig két rendező is, Kazanszkij és Csebotarev jeleskedett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8237