KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Fred Zinnemann

Molnár Gál Péter

(1907-1997)

 

Nem érte meg a kilencvenet a Bécsben született, hegedűsnek indult, majd jogot végzett Zinnemann, huszonkét évesen társforgatókönyvírója a német néma-avantgárd híres dokumentumfilmjének (Emberek vasárnap, 1929), operatőrasszisztens Párizsban, statiszta Hollywoodban (Nyugaton a helyzet változatlan, 1930), Berthold Viertel segédrendezője, Robert Flahertyvel Oroszországról terveznek dokumentumfilmet forgatni, elvetél a terv (1931), Busby Berkeley koreográfus-asszisztense (A spanyol kölyök, 1932).

Sokoldalú előkészületek. Sokoldalú életmű.

1934/35: Mexikóban forgat Paul Stranddal dokumentumfilmeket. Csinál westernfilmet (Délidő, 1952), musicalt (Oklahoma, 1955), szívszaggatót Audrey Hepburnnel (Egy apáca története, 1959), átveszi Az öreg halász és a tenger rendezését (1958), de John Sturges neve szerepel a főcímen. Háborúból hazatérő katonák sorsát boncolgatja (Férfisors, 1950; Egy kalap eső, 1957). A filmtörténelem leghosszabb csókját csókolja fürdőruhában a tenger homokjában Burt Lancester és Deborah Kerr (Most és mindörökké, 1953). Zinnemann száraz érzelmességét, realista szabatosságát akkor értékeljük, ha összevetjük az utóbbi hasoncímű tévésorozat jól csúszó képsoraival.

Harmincegy évesen kap először Oscart (That Mothers Might Live, 1938). Másodjára a James Jonesregény megfilmesítésért. A harmadikat Bolt színdarabjának vászonra vitele szerezte meg neki (Egy ember az örökkévalóságnak, 1966), a Lillian Hellman önéletrajzából csinált film (Júlia, 1976) a férfi és női mellékszereplő, valamint a legjobb forgatókönyv Oscar díját kapta.

Kimaradt az első világháborúból. Kimaradt a másodikból. A kamera mögött megélte többször is a háborús éveket. Anna Seghers regényének adaptációja (A hetedik kereszt, 1944) – egy házmesterné mellékszerepében Frau Brecht Helene Weigellel – a nácizmus korában játszódik. Készített filmet Pearl Harborról, a vietnami háborúról. Legtöbbször egy kémfilmjét láttam (A sakál napja, 1973). Frederic Forsythe hasoncímű regényéből francia-angol közös filmet csinált, sokadszor nézve is megunhatatlant. Legjobb erényei mutatkoznak benne: biztos mesélőkészség, szilárd szerkezet, hibátlan szereposztás, érzékeny színészirányítás. Fred Zinnemann eltűnt szereplői, beállításai, vágásai mögött. Eltűnt az elbeszélt történetben, szerényen háttérbe húzódott vaskezű irányításával, mindenre ügyelő művészi figyelmével.

Most eltűnt a halhatatlanságban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1446