KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bűnös férjem

Gáti Péter

Mit tehet itt és ma Közép-Európában egy értelmiségi nő, ha egyszerre szeretne okos tudós, kötelességtudó anya és kedves feleség lenni? Vaclav Matejka rendező az ismerős, unásig ismételgetett társadalmi gondokat éles szemmel elemző munkát készített. Miközben ezt a többé-kevésbé megoldhatatlan dilemmát járja körbe, nem feledkezik meg arról sem, hogy megóvja filmjét a közhely-igazságok száraz ismételgetésétől, vagy az egyoldalúan részrehajló, kioktató szentenciázástól. Vígjátéki elemekben bővelkedő, a hétköznapok jellegzetes apróságaira koncentráló története jó ritmusú életképek sorozata.

A Bűnös férjem hősnője egy szépreményű, ifjú mikrobiológus, akit végül is hőn áhított álmai teljesülése tesz boldogtalanná. A diploma után elnyert kutatóintézeti státusz, a „szerelem első látásra” házasság egy pályatársával, kislánya megszületése – mind-mind olyan állomások az életében, amelyek miatt irigylésre méltó, szerencsés és boldog ember lehetne. Matejka kisrealista ábrázolási módszerének és finom iróniával átszőtt látásmódjának köszönhetően azonban a dolgok fonákja sem marad rejtve előttünk. Az ambiciózus, a rangok és címek bűvöletében élő férj oldalán egyre nehezebbé válik a bűvészmutatvány: a családi harmónia fenntartása és a tudományos karrier építése. Csorbát szenved az egyenlő lehetőségek felvilágosultan hangoztatott és fennen vallott eszménye és fiatalasszonyunk mind jobban elveszti a lába alól a talajt. És apránként összeomlik az egész – két okos és modern felnőtt alkotta – életvezetési teória.

Vaclav Matejka nem kínál a valóságban tapasztaltaktól eltérő, derűs befejezést, hősei életének zsákutcájából biztosan kivezető megoldást. Tehetséges munkája jó stílusérzékről és közép-európai létünk mindennapjainak átfogó ismeretéről tanúskodik, a cseh filmművészet legjobb hagyományainak szellemében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5014