KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/május
• N. N.: A megszólított ember Történészek kerekasztal-beszélgetése
• Létay Vera: Magadban, volt-gyermek... Napló gyermekeimnek
• Zsugán István: Egy-egy ujjlenyomat Beszélgetés Mészáros Mártával
• Klaniczay Gábor: Rockvázlat, történelmi háttérrel István, a király
• Fekete Sándor: A história hátországában A postakocsi
• Schéry András: Európai komédiák olasz módra Budapesti beszélgetés Ettore Scolával
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Történelem – tánccal, énekkel Nyugat-Berlin

• Bikácsy Gergely: Gyilkos lehetsz! Hitchcock
• Xantus János: A múló idő és a meztelen király
• N. N.: Hitchcockról a Filmvilágban
• Veress József: Színvonalas furcsaságok Hollandiai filmpanoráma
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Führer nevében
• Szilágyi Ákos: Klapka-légió
• Hollós János: Missouri fejvadász
• Vanicsek Péter: A harmadik királyfi
• Farkas Miklós: Elveszett egy kékszemű
• Harmat György: Csillagom, halálom
• Ardai Zoltán: Kéjnő Kaliforniába készül
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Belpolitika
• Csepeli György: Az igazi családtag
KÖNYV
• Hollós János: Hálóba fogni a filmet
POSTA
• Bikácsy Gergely: Arról a szubjektív tényről...
• Hegyi Gyula: Nem vitatom...

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Árulás és megtorlás

Vida János Kvintus

 

Tulajdonképpen örvendetes, hogy a hagyományos távol-keleti harcművészetek valódi és elképzelt bajnokairól szóló filmek között akad néhány – Kínában egyre több, Észak-Koreában pedig mindegyik –, amelyeknek alkotói valamely fontos történelmi eseményhez fűződő viszonyuk szerint formálják pozitív és negatív hőseiket. Ily módon lehet ezeknek a filmeknek valódi dramaturgiája is, a hősöknek jellemük, s a főszereplő iránti rokonszenv a nézőben akarva-akaratlanul összefonódik egy progresszív törekvés iránti vonzalom legalább homályos megnyilvánulásával. Az adott esetben az 1851-ben kibontakozott nagy kínai parasztháború, a világtörténelem talán legnagyobb parasztfelkelése, a tajping-mozgalom a történelmi háttér. Annak idején a felkelők Kína felszabadított középső területein államot alapítottak – a Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalma néven –, földet osztottak, különféle plebejus-patriarchális hagyományok és a korabeli haladó és forradalmi ideológiák sajátos ötvözetén alapuló eszmények szerint igyekeztek berendezkedni. A mandzsu császárság a britek és franciák segítségével 1884-ben vérbe fojtotta a felkelést. Csou Kang-jü filmjének cselekménye ekkor kezdődik.

A hasonló típusú munkákban nem ritka fogás, hogy a főhős – egy megrendítő élmény hatására – gyermekként szánja el magát az igazságtalanság megtorlására, erre készül évtizedeken át, mígnem aztán sikerrel végrehajtja tervét. Ilyesmit látunk ezúttal is: a történet lényegében arról szól, hogy a tajping hadsereg főparancsnokának árván maradt fia hogyan edzi magát kiváló kungfu-harcossá és hogyan számol le szülei orgyilkosával, az igaz ügy árulójával. A hitelesen kidolgozott díszletek és jelmezek már-már a történelmi hűség illúzióját keltik, amit a tisztes színészi és harcművészeti teljesítményt nyújtó szereplők révén elismerésre méltó ügyességgel fokoztak az alkotók. Nem csoda, hogy a nézők többsége észre sem veszi, hogy a főhősnek nem (egyébként vitathatatlan) igaza, hanem ügyessége győzedelmeskedett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5222