KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A szabadság határai

Pápai Zsolt

Crossing Over – amerikai, 2009. Rendezte: Wayne Kramer. Szereplők: Harrison Ford, Ashley Judd, Ray Liotta. Forgalmazó: Film. 113 perc. 

Kevés filmnek jutott mostohább sors az elmúlt években, mint a méretes reményekkel és szép költségvetéssel készült, ámde végül még a moziforgalmazásba is csak a surranópályán bekerült A szabadság határainak. A filmet vállvetve utasította el az amerikai közönség és kritika: huszonötmilliós költségvetésének alig ötvenedrészét termelte meg, és az újságírók is alaposan elbántak vele. Ez a reakció érthető is, nem is: érthető – bár nem akceptálható – azért, mert Wayne Kramer rendező kényes problémákat boncolgat, ugyanakkor nem érthető, mert mívesen szerkesztett, ráadásul a fajsúlyos témát nagy adag feszültséggel megtöltő – azaz közönségvonzó megoldásokat szép számmal tartalmazó – darabról van szó.

A szabadság határai alig valamivel gyengébb film, mint a sok szempontból hasonló, és a nézők és Oscar-döntnökök által egyaránt ajnározott, 2004-es Ütközések. A hercig Szerencseforgatóval drámai érzékét, a betyáros Halálos hajszával pedig akciókészségét bebizonyító Wayne Kramer direktor a Robert Altman által tökélyre fejlesztett többszálú narratívát alkalmazza a migráció és emigráció témáját, a hétköznapi előítéleteket boncolgató munkájában. Középpontba az amerikai állampolgárság és a zöld kártya mítoszát helyezi, és úgy képes ezeknek a devalválódását érzékeltetni, hogy megmutatja, mennyi fájdalom, lemondás és kín forrása mindkettő. A szabadság határaiban az Ígéret Földje nem valóságos világ, kizárólag a magukat megtévesztő emberek lelkében létezik.

A főszereplők között ott találunk egy bevándorlási ügyekkel foglalkozó, veterán nyomozót; az ő perzsa származású társát és ennek családját; egy színésznői ambíciókkal Los Angelesbe érkező ausztrál lányt; valamint a hozzá kapcsolódó két férfit. A sztori főcsapásához oldalágon csatlakozik továbbá egy palesztin család, egy fekete kislány és egy mexikói nő – igazi multikulturális társaság tehát. Történeteik keresztbe-kasul szövik egymást, és a sorsmozaikjaik jó darabig szépen illeszkednek, az összbenyomás mégsem maradéktalanul pozitív: a koreai fiúkat – merthogy ők is szerepelnek a filmben – felvonultató cselekményszálat görcsösen gombolyítja a rendező, a nyilvánvalóan csúcsjelenetnek szánt állampolgársági avatás epizódja pedig erőtlen.

Lehetséges, hogy az eredeti, 140 perces rendezői változat nem tartalmazott efféle gikszereket, mindenesetre A szabadság határai még durván megkurtítva is izgalmas film. Azért az extrák közé igazán belefértek volna a kivágott jelenetek.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10667