KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ketten a hullámban

Pálos Máté

Deux de la vague – francia, 2010. Rendezte: Emmanuel Laurent. Írta: Antoine de Baecque. Kép: Nick de Pencier, Etienne de Grammont. Szereplők: Jean-Luc Godard, François Truffaut, Anna Karina, Claude Chabrol, Jean-Pierre Léaud. Gyártó: Films à Trois. Gyártó: Anjou Lafayette. Feliratos. 91 perc.

Zsúfolt filmklubok, botrányba fulladt cannes-i fesztivál, a filmarchívum igazgatójának leváltása ellen utcára vonuló fiatalok, fürdőruhában szappant reklámozó Anna Karina, befutott rendezőként nyíltan egymást ócsárló régi barátok. Noha a francia újhullám két meghatározó rendezője, Godard és Truffaut kapcsolatát taglaló egészestés dokumentumfilm nem versenyezhetne például a Mély torok mélyén vagy a Babák – Az első év mozgalmasságával (hogy két népszerű dokumentumfilmet említsünk a közelmúltból), a Ketten a hullámban témájában megvolt a lehetőség egy érdekfeszítő, esetleg tényfeltárás igényével készült mozgóképre.

Az csak a kisebbik baj, hogy Emmanuel Laurent műve ezekből egyet sem használ ki, mindössze megelégszik egy jobb könyvtárban pár óra alatt begyűjthető információk felolvasásával, a két rendező filmjeinek iskolás egymás mellé helyezésére felfűzve. Az igazi probléma, hogy Laurent már témájának körülhatárolásánál hibát vét, hiszen filmje sokkal inkább szól Jean-Pierre Léaud színészi perszónájáról, mint a két rendező barátságáról vagy a francia újhullám jelentőségéről, ráadásul kevés érdekes momentumát is a gyerek Léaud-t szerepeltető archív felvételeknek köszönheti. Ennél kínosabb koncepcionális hiba, hogy a sok egymásba áttűnő fekete-fehér fénykép ellensúlyozására a Ketten a hullámban mind gyakrabban elidőz Isild Le Besco, a fiatal francia színésznő és rendező néma arcán, miközben párizsi parkokban lófrál, vagy régi Cahiers du Cinemákat lapozgat elmerengve. Díszletként szerepeltetése arról a nehezen hihető tényről árulkodik, hogy Laurent-nek sem a francia újhullámról, sem a modernizmusról, sem a két rendező által képviselt szellemiségről nincs semmi mondanivalója.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10676