KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/június
POSTA
• Korompai Zsigmondné: Cenzorok vagy sietős emberek?
• A szerkesztőség : Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Rövid hírek

• Szilágyi Ákos: A tokba bújt film Enteriőr a magyar filmművészetben
• Bikácsy Gergely: A tenger habja Eszkimó asszony fázik
• Reményi József Tamás: Félrelépni tilos Házasság szabadnappal
• Bálint B. András: Párbeszéd az együttélésért Nyitott utak
• Koltai Ágnes: Biedermeier szerelem Beszélgetés Elek Judittal
• Marx József: Platonov köpenye Három fivér
• Baracs Dénes: Kínai film, kínai élet, kínai politika Beszélgetés Dósai Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Fáber András: Művész – kettős szerepben Alai Robbe-Grillet, az író és a filmrendező
• N. N.: Alain Robbe-Grillet főbb írói művei
• N. N.: Alain Robbe-Grillet filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: A lehetetlen álom Marco Ferreri filmjeiről
• N. N.: Marco Ferreri filmjei
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A legszebb férfikor Oberhausen
• Kovács András Bálint: Profi amatőrök vagy amatőr profik? Beszámoló a XXXI. Országos Amatőrfilm Fesztiválról

• Csontos Sándor: Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
• Sarkadi Imre: Sűrített pillanatok Sarkadi Imre kiadatlan írásaiból
LÁTTUK MÉG
• Lalík Sándor: Kelly hősei
• Harmat György: Sok pénznél jobb a több
• Schubert Gusztáv: A Tűz gyermekei
• Bán Zsófia: Fegyvercsempészek
• Hegedűs Tibor: Föld alatt, föld felett
• Sarodi Tibor: Balfácán
• Gáti Péter: Egy szerzetes szerelme
• Koltai Ágnes: Itália bukása
TELEVÍZÓ
• Szilágyi János: „Mester”-mű? Beszélgetés a Hírháttér hátteréről Mester Ákossal
• Faragó Vilmos: Határozatlansági reláció
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Glauber Rocha és a többiek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kuszkusz titka

Vajda Judit

Le Graine et le Mulet – francia, 2007. Rendezte és írta: Abdel Kechiche. Kép: Lubomir Bakchev. Szereplők: Habib Boufares (Slimane Beiji), Hafsia Herzi (Rym), Farida Benkhetache (Karima), Abdelhamid Aktouche (Hamid), Bouraouïa Marzouk (Souad). Gyártó: Pathé Renn / Hirsch. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 151 perc.

 

A kuszkusz titka, hogy sokkal több egyszerű ételnél: lehet beszédtéma a családi ebédnél vagy akkor, ha el kell terelni a szót valami kínos dologról; jelenthet megélhetést, egy egész életében keményen dolgozó algériai emigráns férfi utolsó mentsvárát, vagy képviselheti a hagyományt, a gyökereket a dél-francia kikötővárosban élő, népes észak-afrikai bevándorlócsalád számára és végül okozhat tragédiát is. A kuszkusz túlnőhet saját jelentőségén – összetartó ereje ugyanúgy lehet, mint széthúzó. És mindez meg is jelenik Abdellatif Kechiche díjak egész sorával jutalmazott filmjében. Kívülről-belülről, oda-vissza megismerhetjük belőle Franciaország észak-afrikai bevándorlóinak életét, a zajos felfordulást, ami családi összejöveteleiket jellemzi, a morcos volt feleséget, aki úgy valósítja meg önmagát, hogy remek kuszkuszt tud készíteni, a família minden tagját, még az egymás közötti gonoszkodásokat, szurkálódásokat, megcsalásokat is.

A tunéziai származású, Nizzában nevelkedett rendező már korábbi filmjeivel is (Voltaire hibája, A kitérés) az észak-afrikai/arab bevándorlók sorsának krónikása volt, A kuszkusz titkával pedig egyben a francia „beszélgetős filmek” hagyományaihoz is kapcsolódik (azzal a különbséggel, hogy itt nem gördülékenyen megírt, könnyed beszélgetésekről, hanem dokumentarista módon, szinte „home video-szerűen” felvett, az unalomig életszerű társalgásokról van szó): a végső nagyjelenetet leszámítva akció alig van benne, csupa párbeszéd és hosszas beszélgetés viszi előre a cselekményt.

Ezeket a csaknem valós időben ábrázolt társalgásokat lehetett volna talán feszesebbre vágni, magát a filmet kicsit jobban megszerkeszteni, de A kuszkusz zárlatára, az extatikus hastáncjelenetre és a főhős szó szoros értelmében szívbemarkoló nagy rohanására még sokáig emlékezni fogunk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9660