KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az állam Fritz Bauer ellen

Forgács Nóra Kinga

Der Staat gegen Fritz Bauer – német, 2015. Rendezte: Lars Kraume. Írta: Olivier Guez és Lars Kraume. Kép: Jens Harant. Zene: Christoph Kaiser és Julian Maas. Szereplők: Burghart Klaußner (Bauer), Ronald Zehrfeld (Angermann), Rüdiger Klink (Mahler), Jörg Schüttauf (Gebhardt). Gyártó: Zero One Film / Terz Film. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 105 perc.

 

A helyszín a második világháború utáni Németország. Fritz Bauer hesseni főállamügyész feladata a rejtőzködő háborús bűnösök felkutatása. Bauer információt kap egy igazi fenevad, Adolf Eichmann tartózkodási helyéről. A cél, hogy Németországban helyezze vád alá. Pontosan tudjuk (Hannah Arendt, Az Eichmann Show), hogy Eichmann pere nem német bíróság előtt zajlott. Mitől ennyire feszült és izgalmas ez a film, ha ismerjük a sztori végét?

Az állam Fritz Bauer ellen ráérősen és stílusosan meséli el az Eichmann utáni vadászat, valamint két férfi, a főállamügyész és Karl Angermann, az ügyön dolgozó fiatal ügyész barátságának, szakmai-emberi szövetségének történetét. A sztori egy olyan korszakban játszódik, amikor homoszexuálisnak lenni nagyobb bűn volt, mint az államapparátusban megbújó nácinak, amikor titkosszolgálatok pozícióharcban álltak szörnyetegek felhajtása ügyében, és mi sem volt könnyebb, mint valakire rásütni, hogy hazaáruló. Bauer és Angermann szívbemarkoló empátiával, tűpontosan kidolgozott antihősök. A rejtve tovább élő ideológiai, hatalmi és gazdasági érdekszövevénnyel küzdenek, nem pedig egyes emberekkel. E küzdelem szükségszerűségének a felismerése Lars Kraume filmjének a tétje. Így járul hozzá ahhoz a folyamathoz, amit németül Vergangen heitsbewälti gungnak neveznek. Ez nem pusztán személyes szembenézés. Minden új demokráciának tisztában kell lennie a saját nem demokratikus előzményeivel, és hogy ezek hogyan élnek tovább személyekben vagy személyes beállítódásokban, eszmékben, jogalkotásban vagy joggyakorlásban. Az állam Fritz Bauer ellen nagyon ütős koktél az életrajzi film, a történelmi dráma, a kémmozi és főként a politikai thriller hozzávalóiból keverve. Lassan és könyörtelenül, mégis elegánsan húz be, hogy végül kijózanítson örökre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13000