KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sakáltanya

Korcsog Balázs

 

Jerry Bruckheimer, a Flashdance producerének legújabb alkotása ismét a látványos, könnyed és szórakoztató filmek nézőközönségének kedvez: a Sakáltanya a nagysikerű zenés-táncos produkció folytatásának is tekinthető. Senkit se tévesszen meg a film – az angol eredetitől eltérően – hangzatos magyar címe (Coyote Ugly magyar fordításban – à la Gyalogkakukk – csúnya prérifarkast jelent): a filmbeli Sakáltanya nem egy krimi- vagy horrorprodukció, de nem is egy sivatagi (vagy préri-) show színtere, hanem egy meglehetősen extravagáns éjszakai szórakozóhely, egy kocsma valahol New York-ban. Violet (Piper Perabo), a kisvárosi lány arról ábrándozik, hogy sikeres dalszerző és énekesnő lesz. Apja (John Goodman), aki egyedül neveli őt, félti a nagyvárostól, így csak nehezen tud elszakadni lányától. Violet végül mégis New Yorkba költözik, ahol egy ideig demóival házal a lemezkiadóknál – persze mindhiába. Megismerkedik Kevinnel (Adam Garcia), aki persze a barátja lesz, és munkát is talál magának: coyote-girl, azaz felszolgáló-táncos-énekesnő lesz a már említett kocsmában. A boldog végkifejletig azonban még különböző, eredetibbnél eredetibb epizódok töltik ki a film idejét (a lányt kirúgják az állásából, szakít a barátjával, apja balesetet szenved), ám a végére persze minden sikerül és jóra fordul: Violet sikeres dalszerző és énekesnő lesz – ki hitte volna?!

A film egyetlen igazi telitalálata: az apa figurája John Goodman hiteles és komikus alakításában. Egyébként meg: sok zene, sok tánc, így csak azoknak ajánlható a produkció, akik fiatalos, zenés, táncos – és kissé romantikus filmet szeretnének látni a mozikban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3131