KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Két filmhét

• Zsugán István: Koturnus nélkül Beszélgetés Kovács Andrással A vörös grófnő című filmről
• Zalán Vince: Mindennapi agressziók Új nyugatnémet filmekről
• Szemadám György: Hejhó? Hófehér
• Hegedűs Zoltán: Gyilkosság egy francia szemével Holdtölte Texasban
• Dés Mihály: Isten hozott, Brazília! Bye, bye Brasil
• Pošová Kateřina: Horror és humor Prágai beszélgetés Juraj Herz-cel
• Ciment Michel: Filmművészet helyett filmek? Gyorsmérleg a francia moziról
• Beke László: Andy Warhol hipersztár Pop art töredékek
• Karcsai Kulcsár István: A zseniális szerepjátszó Eric von Stroheim
• N. N.: Eric von Stroheim filmrendezései
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Sztárok bűvöletében
• Báron György: Kicsi és pici
• Koltai Ágnes: Utószinkron
• Karafiáth Judit: Gyónás gyilkosság után
• Farkas Miklós: A piszkos tizenkettő
• Dániel Ferenc: A Sárkány közbelép
• Sarodi Tibor: Egész nap esik
• Lajta Gábor: A tó szelleme
• Harmat György: A beszélő köntös
• Szentistványi Rita: A kicsi kocsi újra száguld
TELEVÍZÓ
• Koltai Ágnes: Rejtőzködő arcok Miskolc
• N. N.: A 24. Miskolci Tévéfesztivál díjnyertesei
• Faragó Vilmos: Lehet-e oratóriumot írni Auschwitzról? KZ-Oratórium
KÖNYV
• Bán Zsófia: Mozi-fenegyerekek

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 222-es járat

Faragó Zsuzsa

 

Az esti New York nagyon fényes, nagyon hangos, nagyon színes képeivel kezdődik A 222-es járat című szovjet film. A néző fokozódó érdeklődéssel nézi ezeket a képsorokat, s meglepve tapasztalja, hogy Szergej Asztahov kamerája Jelfedező szimpátiával figyeli a „bűnös város” életét.

Ez a nyitottság már csak azért is figyelemre méltó, mert a film éppenséggel egy szovjet–amerikai konfliktus, egy néhány évvel ezelőtt lezajlott politikai botrány történetét dolgozza fel meglehetős hűséggel: egy szovjet táncosnő-sportoló házaspár amerikai turnéjáról csak a feleség térne haza, idő előtt, hogy a férje disszidálása miatti provokációt megelőzze. Ám az amerikai hatóságok a repülőgépet, fedélzetén száznál több szovjet és amerikai utassal, nem engedik felszállni. Több napos, sok menetes tárgyalás kezdődik...

Pergő kalandfilm helyett komótos politikai krimit rendezett Szergej Mikaeljan. Az érzelmességet viszont jól eltalált arányban adagolt irónia és önirónia mérsékli.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/07 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5247