KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Thor

Kovács Marcell

Thor – amerikai, 2011. Rendezte: Kenneth Branagh. Írta: Mark Protosevich történetéből Ashley Egward Miller, Zack Stentz és Don Payne. Kép: Haris Zambarloukos. Zene: Patrick Doyle. Szereplők: Chris Hemsworth (Thor), Anthony Hopkins (Odin), Natalie Portman (Jane Foster), Tom Hiddleston (Loki), Stellan Skarsgard (Andrews). Gyártó: Paramount Pictures / Marvel Entertainment / Marvel Studios. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

Aki Vasember vagy Zöld darázs kalandjait túlságosan földhözragadtnak találta, most Thorral vigasztalódhat. A nagy Odin fia három világ között ingázik, otthona a csillogó sztaniolba csomagolt Asgard, a népét fenyegető jégóriások ellen sötét, fagyos alvilágban csatázik, és nálunk is megfordul persze, ide száműzi apja büntetésül felelőtlen harciasságáért. Az isteni ereje révén rendhagyó, mitikus szuperhőst a hatvanas évek elején vérfrissítésnek szánta Stan Lee a Marvel tudományos-fantasztikus eredetű szuperhőseinek csapatába, és a filmváltozat alkotói is igyekeznek újat mondani az egy kaptafára készült képregénymoziktól fásult nézőnek. Egy shakespeare-i királydráma előadása lehetett az elképzelés a Flash Gordon és A Gyűrűk Ura díszleteiben, megvalósítani azonban csak félig-meddig sikerült. A Thort is ugyanaz a blockbuster-betegség gyötri, mint megannyi hasonszőrű képregényfilm-társát. Mindenkinek akar nyújtani valamit, ezért van benne akció, dráma, románc, humor és fantasy – a korhatárszempontokra tekintettel mindenből mértékkel. Csak saját karakterre nem futotta az alkotóktól, az újszerű motívumok ráaggatott cicomaként fityegnek a feszes szuperhősgúnyán, Kenneth Branagh rendező Bryan Singer-üzemmódban mondja fel a leckét, jó ritmusban, szórakoztatóan meséli el a pörölyt lóbáló szőke adonisz történetét, de semmi emlékezeteset nem produkál.

Milyen jó lett volna pedig, ha Branagh saját Shakespeare-filmjeinek szellemében közelít a témához, és egy méltóságteljesen lomha tempójú drámával rukkol elő, tele veretes mondatokat szavaló, szúrós tekintetű szereplővel. A képregényfilm az évszázad új mozis műfaja, csak remélni lehet, hogy a producerek idővel a szabálytalan, meglepő feldolgozásokban is látnak majd fantáziát. A Marvel filmes részlege az X-Men és a Fantasztikus négyes után újabb szuperhős-különítményt készül a világra szabadítani. Vasember, Thor és Amerika kapitány a Bosszúállókban egyesítik majd erőiket, újabb és újabb mozis-konzolos-képregényes termékek előállítására adva lehetőséget. Bizakodjunk, a Thor harmadik részét már hátha a Farrelly-fivérek jegyzik majd, vagy Lars von Trier.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10749