KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Magyar képregény-körkép

Úgy tűnik, 2013-ban mélypontot ért a magyarországi képregénykiadás legújabb kori szakasza. A 2004 végétől beinduló új kezdeményezések jelentősen megnövelték a kiadványok számát, évről évre több képregényt lehetett kapni a könyvesboltokban. A csúcsot 2008 jelentette (121 könyves, 129 újságos és 54 „egyéb” forgalmazású képregénnyel), aztán a gazdasági válság hatására bekövetkezett előbb egy kisebb, majd egy nagyobb visszaesés, tavaly pedig még ehhez képest is kevesebb képregény jelent meg. Ennek a legfőbb elszenvedője a könyves forgalmazás volt (immár csak 27 újdonsággal), miközben az újságosoknál 51 képregényfüzet volt kapható. Ellenben az alternatív terjesztésben közreadott, javarészt alacsony példányszámú, és többségükben magyar alkotók munkáit tartalmazó kiadványok száma megegyezett a 2008-assal.

Ezek szerint a magyar képregények leginkább azoknak az érdeklődőknek a szűk körében találnak maguknak helyet, akik követik az eseményeket, eljárnak a rendezvényekre, látogatják a kiadók és a szerzők honlapjait vagy Facebook-oldalait. Szomorú tény: 2013-ban egyetlen magyar képregény sem jutott el a könyvesboltokba (2012-ben még négy). A most bemutatandó őszi-téli újdonságokban tehát az a közös, hogy nem könnyű hozzájuk jutni…

 

Mohács

Azt azért meg kell jegyezni, hogy az első képregényt igen sokan olvashatták, már amennyiben rendszeres vásárlói a Füles rejtvényújságnak, hiszen ez a Bán Mór forgatókönyve alapján készült Fazekas-mű ott jelent meg heti folytatásokban – igaz, még 2011-ben. Mivel „hivatalos” kiadót nem talált, a rajzoló úgy döntött, saját maga jelenteti meg, az eredeti megjelenésnél jóval nagyobb méretben. Bár ez elvileg jót kellene, hogy tegyen a rajzoknak, valójában csak a részletgazdagabb, távolabbról „fotózott” paneleken élvezhető a hatás, a közelebbi képek inkább zavaróan nagyok lettek, A4-es méretben öt-hat kép egy oldalon nem egyszer kevésnek hat.

Ezzel együtt a rajz színvonala az, amivel kevesebb gondom van. A történet alapötlete ugyan érdekes (a hősök napjainkból utaznak vissza az időben a mohácsi vész megakadályozására, majd amikor szembesülnek ennek a váratlan hatásaival, új megoldásban kell gondolkodniuk), ám a történelemszemlélet kissé ellentmondásos, a történetszövésben akadnak logikai bukfencek (amelyek csak részben fakadnak az időutazásos témából), a karakterek pedig eléggé sablonosak. De a történetnek van lendülete, nagyjából világos, hogy kinek kell drukkolni és miért, no meg Rékát jó nézni felöltözve és félpucéron is.

Mohács kommandó. Fekete-fehér, irkafűzött, 48 oldal. Kiadó: Fazekas Attila.

 

Tivadar és Ernő

Nem volt teljesen ismeretlen füzetbeli megjelenése előtt a következő képregény sem. A főként Kalyber Joe-sorozatáról ismert Pilcz Roland felkérést kapott egy webcomic készítésére, amelyhez vadonatúj figurákat tervezett, egy kissé zárkózott műszaki zsenipalántát (Ernőt), és az általa véletlenül a mi dimenziókba hívott, mókusszerű űrlényt (Tivadart). A poénok korszerűek és hatásosak, a rajzok immár a korábbinál jóval magabiztosabbak és következetesebbek, így hát újabb üdeszínfolttal gazdagodtunk. A kiadvány az első 50 részt tartalmazza, online még folytatódik a sorozat.

Tivadar és Ernő páratlan kalandjai. Színes, irkafűzött, 32 oldal. Kiadó: Schönherz Iskolaszövetkezet.

 

Majomdaráló

Madarász Gergely nem volt képes beletörődni a Kretén megszűnésébe, és eltökélte, egymaga pótolja a kultikus félkegyelmű humormagazin hiányát. A Majomdaráló kellőképp flúgos ahhoz, hogy az egykoron mindenki kedvenc Broáfkája által szerkesztett lapban is helyett szorított volna magának, illetve dehogyis lett volna erre szükség, keblére ölelte volna a főszerkesztő (mármint képletesen, persze). Madarásznak bevallottan a Kretén egyik oszlopos szerzője, a francia Edika a példaképe , aki sosem tudta befejezni a történeteit. De ez nem zavarjon senkit, a Monty Pythontól is tudjuk, hogy a humorban nem mindig a slusszpoén a legjobb. A szerény kivitelezésű kiadvány az első blogbejegyzéseket tartalmazza, érdemes a folytatásokat is figyelni.

Majomdaráló. Fekete-fehér, irkafűzött, 20 oldal. Szerzői kiadás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11599