KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet ízei

Kovács Kata

The Hundred-Foot Journey – amerikai, 2014. Rendezte: Lasse Hallström. Írta: Steven Knight és Richard C. Morais. Kép: Linus Sandgren. Szereplők: Helen Mirren (Mallory), Manish Dayal (Hassan), Om Puri (Papa), Amit Shah (Mansur), Dillon Mitra (Mukthar). Gyártó: Amblin Entertainment / Harpo Films. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 122 perc.

 

A családi mozikra, románcokra és melodrámákra szakosodott Lasse Hallström a 90-es évek óta minden hollywoodi rendezésével újabb kísérletet tesz a giccs finom adagolására, ingadozó végeredménnyel. Az utóbbi években készült Nicholas Sparks-adaptációkkal (Kedves John!, Menedék) bőven túllőtte a jóízlés határát, de olyan filmekkel, mint a Lazacfogás Jemenben vagy korai munkái közül a Szóbeszéd, könnyedén adott be bármilyen vakmerő happy endet még a leghidegebb szívű nézőnek is.

A nagyrészt regényadaptációkból álló életmű visszatérő témái a tradicionális kisközösségek válsága, a másság elfogadása és a gyerek-szülő kapcsolat – mindezek felbukkannak az Az élet ízei friss bestseller-átiratában, a Csokoládé ínycsiklandó párdarabjában. A dél-francia kisváros zárt közössége kénytelen befogadni az itt letelepedő, kissé extravagáns indiai szakácsfamíliát, akik épp a hagyományszerető Madame Mallory Michelin-csillagos éttermével szemközt nyitják meg harsány indiai vendéglőjüket. A decens Franciaország és a zajos India összes sztereotípiája feszül egymásnak, a rendezői életmű ismerői pedig könnyen kitalálhatják, hogy a románccal fűszerezett rivalizálás- és fejlődéstörténet újabb édes mese a toleranciáról és az össznépi öröm erejéről. Az aranyló napsütéssel, festői tájjal, romantikus fordulatokkal körített, andalító történet talán még a Csokoládénál is kevesebb konfliktust és feszültséget tartogat. A főhős Hassan útja sokkal egyenesebb a siker felé: édesanyjától örökölt konyhaszeretete istenadta tehetséggel párosul, és kedves természete is hozzásegíti, hogy nem csak riválisa szívét nyerheti el, de hamarosan a fúziós gasztronómia párizsi fellegvárának sztárja lesz, ahonnan a családi gyökerekhez való visszatérés sem reménytelen. A klasszikus gourmand -románc összes eleme ott van Az élet ízeiben: a konyha a romantikus vetélkedés színtere és a szenvedélyek eksztatikus kifejezője – ugyan cukormázon kívül nem sok szerepel az étlapján, de ez nem túl meglepő Hollywood egyik legédesebb cukrászdájától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11761