KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mélyütés

Simor Eszter


Southpaw – amerikai, 2015. Rendezte: Antoine Fuqua. Írta: Kurt Sutter. Kép: Mauro Fiore. Zene: James Horner. Szereplők: Jake Gyllenhaal (Hope), Forest Whitaker (Wills), Rachel McAdams (Maureen), Oona Laurence (Leila), 50 Cent (Mains). Gyártó: Escape Artists / Fuqua Films / WanDa Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 134 perc.

 


A sportfilm mindig kiváló lehetőséget ad egy rendezőnek arra, hogy a test fizikai megpróbáltatásának ábrázolásán keresztül egy ember érzelmi fejlődését mutassa be. Rubin ‘Hurrikán’ Carter, Rocky Balboa, Jake La Motta az erő, a fegyelem, a hősiesség és természetesen a férfiasság megtestesítői. De beleillik-e a sorba Billy Hope? A Mélyütés című filmmel a sötét bűndrámákra specializálódott Antoine Fuqua úgy gondolta, megrendezi az y nemzedék bokszfilmjét (ami eredetileg Eminem visszatérését jelentette volna a szélesvászonra, egyfajta folytatásaként a 8 mérföld karriertörténetének).

A sztori a „Remény”-nek keresztelt bokszoló megváltástörténete, akinek mindene megvan: pénz, siker, család. Egy tragédia – melynek közvetett okozója – következtében mindenét elveszíti, de erejének köszönhetően és agresszív természetét legyőzve végül megváltja önmagát. A Kemény motorosokat jegyző Kurt Sutter forgatókönyve sajnos nem mentes a kliséktől, de a rendező jó atmoszférateremtő képessége lehetőséget ad arra, hogy Jake Gyllenhaal intenzív alakítása kerüljön a film középpontjába. A Hope-ot alakító színész ismét elképesztő fizikai metamorfózison ment keresztül a teljes színészi azonosulásért. Míg az Éjjeli féreg szerepe miatt 13 kilót fogyott, most – a karakterére jellemző elszántsággal –izomkolosszussá formálta át magát. Antoine Fuqua rendező gyakran használ közeli képeket és az izmos, tetovált, megkínzott, folyton izzadt és vérző testnek a brutálisan expresszív, nyers ábrázolásán keresztül ad betekintést a karakter lelkének mélyére. Gyllenhaal vérben forgó szeme megmarad a néző emlékezetében. Talán ez a szolid őrület – ami megvolt a La Mottát alakító, fiatal Robert De Niróban is – előjele annak, hogy Jake Gyllenhaal lassan a legkiválóbb színészek sorába emelkedik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12394