KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bazi nagy görög lagzi 2.

Vajda Judit

My Big Fat Greek Wedding 2 – amerikai, 2016. Rendezte: Kirk Jones. Írta: Nia Vardalos. Kép: Jim Denault. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Nia Vardalos (Toula), John Corbett (Ian), John Stamos (George), Rita Wilson (Anna), Elena Kampouris (Paris). Gyártó: Gold Circle Films / Playtone / HBO. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 95 perc.

 

A bosszantóan fantáziátlan rejtett remake-ek korában valódi felüdülést jelent egy jól sikerült folytatás. A Bazi nagy görög lagzit annak idején imádta a közönség, így annyi bőrt lehúztak róla, amennyit csak lehet, és a rip-offok közül még az is borzalmasan sikerült, ami Nia Vardalos forgatókönyvíró-főszereplő sztárperszónájára épült. Most azonban a színésznő íróként is újra maga vette kézbe az irányítást, és a folytatás egy váratlan fordulattal ha nem is lett annyira kiváló, mint az első rész, sokkal jobban sikerült, mint várható volt.

A siker titka, hogy Vardalos bátran eltért a bevált recepttől, és nem akarta mindenáron kiszolgálni a rajongók nosztalgiaéhségét. A Bazi nagy görög lagzi 2-ben nem folyik patakokban a Windex (az ablaktisztító szerhez kapcsolódott az első film legjobb visszatérő poénja), a visszautalások kifejezetten ízlésesek, sőt még a cselekménybe is remekül vannak beágyazva (nagyszerű ötlet például, hogy mikor Toula divatos szemüvege eltörik, kénytelen lecserélni az első részben látott szörnyűségre).

Az alkotók tulajdonképpen nem csináltak mást, csak készítettek egy új, autonóm filmet, ami sztorijában folytatása az előzőnek (eleve ilyennek kellene lennie egy becsületes folytatásnak). A mű nagy értéke ezen felül, hogy miközben megőrizte azt az egyedi ízt, ami miatt az első részt megszerettük, érvényes új problémákat vet fel a karakterek körének mindhárom generációjánál. A zajos görög família tolakodásától ezúttal Toula és Ian gyermeke szenved, akinek ott van a pályaválasztás sorsdöntő felelőssége is. A középgenerációnak a gyermek kirepülésének traumájával, ezzel összefüggésben pedig a szerepek megváltozása okozta identitásválsággal kell szembenéznie. A bohózatvonal most a legidősebbeknek jutott, miközben itt is találunk azért komolyabb problémát. A Bazi nagy görög lagzi 2. így olyan pozitív csalódás, hogy cserébe még apró hibái is megbocsáthatók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12712