KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pelé

Baski Sándor

Pelé: Birth of a Legend – amerikai-brit, 2016. Rendezte és írta: Jeff és Michael Zimbalist. Kép: Matthew Libatique. Zene: A.R. Rahman. Szereplők: Kevin de Paula (Pelé), Diego Boneta (Jose), Vincent D’’Onofrio (Feola), Colm Meaney (Raynor). Gyártó: Imagine Entertainment / Zohar International. Forgalmazó: A Company Hungary. Szinkronizált. 107 perc.

 

Ha Edson Arantes do Nascimentót élő legendának nevezzük, valószínűleg még keveset is mondtunk. A Pelé művésznéven befutott futballista minden idők talán legismertebb sportolója, Brazíliában nemzeti hős, mindenhol máshol példakép és ikon. Még egy világklasszis rendező számára is merész vállalás lenne ezt az életutat fikciós formában megörökíteni, a rutintalan Jeff és Michael Zimbalist részéről pedig egyenesen vakmerőség volt igent mondani a projektre. A Pelét íróként és rendezőként is jegyző testvérpáros forgatott már a brazil szegénynegyedekben (Favela Rising) és a dél-amerikai futball világáról is (The Two Escobars), ami elviekben ideális előtanulmányként szolgálhatott volna első fikciós filmjükhöz. A dokumentarista érzékenységnek, a realista hangvételnek itt azonban nyoma sincs – a fiatal játékos életét kilencéves korától az 1958-as világbajnoki diadalig követő történet a hollywoodi sportfilmek szokásos kliséit vonultatja fel.

Az alkotók mentségére szolgálhat, hogy Pelé karrierje valóban népmesei, az apja kettétört álmát beteljesítő, mezítlábas, szegény srác útját a világhírig nehéz pátosz nélkül elmesélni, a drámai potenciál ugyanakkor hiányzik belőle, hiszen felemelkedése gyors és viszonylag fájdalommentes volt. Zimbalisték legfőbb bűne ezért nem az, hogy képtelenek kilépni a biztonságos panelek és a mítoszápolás kötelező körei közül, hanem hogy erre kísérletet sem tesznek. Megpróbálják ugyan értelmezi a legendát – szerintük Pelé játékstílusa a brazil néplélek megtestesülése –, de ezt az állítást a hasonló üzenetet sulykoló Nike-reklámok szintjén fogalmazzák csak meg. Peléről – a játékosról és a jelenségről – a stáblista alatt futó archív felvételek ezerszer többet mondanak el, mint az azt megelőző másfél óra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12769