KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Felelősségünk teljes tudatában

Barotányi Zoltán

 

Szép az élet, csak szomszédai ne volnának az embernek. Eme velős tanulság lengi körül Alan J. Pakula veterán rendező pszichomotoros-depressziós-tercier thrillerét, mely meggyőzően szól a yuppie-életforma setét oldalairól. Filmünk meglepően ostoba főszereplője (bizonyos Richard) családos ember, pofás reklámzenéket komponál nyilvánvalóan elmebeteg megrendelők számára, éli a debilek nyugodt, ám méltóságteljes életét, míg a forgatókönyvírók meg nem elégelik a tespedést. Megérkezik téboly-pléhboy gonosz szomszéd, és megkezdődik a család módszeres behálózása. Először csak beetetés, mint a halaknál – röppennek a tízezer dollárok –, ám kisvártatva használatba kerül a nagyobb csalétek, aranytorkú nordikus démon képében. A méla Richard végül – vesztére – enged a csábításnak, s rögvest egy kényelmetlen börtönben találja magát, egy baseballütő nem rendeltetésszerű használatának vádjával. A néző már elégedetten dörzsöli a tenyerét – végre egy hülye elnyeri méltó büntetését – mikor az óvatlanul kiengedett Ricsi rájön, hogy állítólagos áldozata, Kay még mindig él, sőt, menet közben megnyerte a helybéli Ki Mit Tud-ot. A siker jutalmaként persze őt is agyonütik – megelőzve ezzel a magyar popzenei maffiát –, de Ricsinket már ez sem tudja letörni. Jön, s mit lát: velejéig negatív „pszichosztatikus” töltésű gonosztevőnket „kisütik” egy bizonyos, már fent is emlegetett sporteszközzel. Szikra a szembe, vér a dunyhára, pénz az ablakba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/11 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1303