KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pingvinek vándorlása 2.

Benke Attila

L'empereur – francia, 2016. Írta és rendezte: Luc Jacquet. Operatőr: Luc Jaquet, Jérôme Bouvier, Laruent Chalet, Jérôme Maison, Yanick Gentil. Zene: Cyrille Aufort. Narrátor: Lambert Wilson. Gyártó: Bonne Pioche. Forgalmazó: Vertigo Media Kft. 82 perc.

 

A moziba szánt természetfilmeknél mindig adott a kínos kérdés: miért éri meg a nézőnek felkelni plazmatévéje elől, hogy jegyet váltson például a nemrég bemutatott Terrence Malick-szemfényvesztésre, Az Univerzum történetére, melyre amúgy köröket ver a BBC 4K-felbontásban élvezhető tévésorozata, a Bolygónk, a Föld 2 a veterán David Attenborough-val.

Hogy a Déli-sarkkutató Luc Jacquet filmje, a Pingvinek vándorlása 2 megéri-e a pénzét? Annyi bizonyos, hogy a 2005-ös Oscar-díjjal jutalmazott első rész meglepő módon sikeresen teljesített a pénztáraknál, és az Akadémia elismerését is elnyerte mögöttes tartalma miatt, mivel a címszereplő antarktiszi pingvinközösség felfogható volt az emberi társadalom modelljeként.

A Pingvinek vándorlása 2-ben az Antarktisz hósivataga lenyűgöző, miként a jégpáncél alatti tengeri élővilág újfent gyönyörű, és ismét magunkra ismerhetünk a pingvinek kommunájában. Ezek a furcsamód antropomorf, vízben és szárazföldön egyaránt helytálló élőlények meghökkentően intelligens és szervezett közösségben élnek. Egymást melegítik, beavatási rituáléik és emberi hibáik vannak. A legjellemzőbb kapcsolat köztünk és a felcseperedő fiókák között, hogy bár a pingvinek tollpelyhét kifejlett kültakaró váltja fel, s az ifjaknak már be kellene ugrania a jeges mélyvízbe halat fogni – ám mivel a felnőttek épp a praktikus dolgokra nem tanították meg őket, a riadt ifjúság csak tehetetlenül pislog a parton. Pont úgy, mint a mai huszon-harmincéves generáció tagjai vágtató infotársadalmunk káoszában, a pályakezdés szakadéka szélén. Luc Jaquet ezenkívül sajnos nem tud többet hozzátenni a tíz évvel ezelőtti első részhez, ismeretet nem terjeszt, csupán ismétel: műve kizárólag keményvonalas pingvinrajongóknak ajánlott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13200