KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

félelem.com

Nedbál Miklós

 

Már várható volt, hogy a filmiparban, s azon belül is a thriller vagy a horror műfajában is megszületik az internet világát behálózó, monitorfüggő és reggel véreres szemekkel ébredő felhasználókat érintő kultuszfilm-gyanús produkció. A félelem.com a „death sales” – mondjuk: a halál jó üzlet – alapigazságára (?) épül: egy sorozatgyilkos élőben, egy honlapon keresztül kínálja portékáját; kamerák előtt kínozza halálra áldozatait. A show alatt az „ennyien látogatták eddig honlapunkat” alatti számláló ekkor gyorsan pörög, a valóságtól már régen elszakadt (l)userek érdeklődve dőlnek hátra foteljukban a monitorra szegezett vörös szemű nyuszis tekintettel.

A filmet jegyző William Malone hamar közel került a horror műfajához: tizenkilenc évesen horror-maszkokat készített, majd Scared of Death című munkájával nem zsebelt be Oscarokat, három évvel később pedig már Klaus Kinskit rendezhette Creature című filmjében. Az elkövetkező években számos népszerű tévéfilmet, illetve sorozatot forgatott, Hollywoodba William Castle klasszikusának feldolgozásával, a Ház a Kísértet-hegyen című horrorral tért vissza 1999-ben. A félelem.com-mal sem hazudtolja meg önmagát: van itt vér, verejték, könnyek. Nemcsak a sorozatgyilkos áldozatai, hanem a honlapját megtekintők is veszélybe kerülnek: negyvennyolc órán belül halál vár rájuk, mialatt legbensőbb félelmeik kísértik őket. A történetben itt-ott akadnak logikai bukfencek, a helyszínek a lelkileg kiürült internet-függők belső világát mutatják. A film vizuális effektjei, egyes részei egy-egy jobban sikerült flash-animációra emlékeztethetnek, de a Marilyn Manson zenéjéhez készült, Sigismondi-klipek is eszünkbe juthatnak. Ezekért érdemes megnézni a filmet. A biztonság kedvéért azonban senki ne látogassa meg azt a bizonyos honlapot. Az óra ketyeg…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2125