KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cybervilág

Macromedia Flash

Berta László

Bevezetés a flash-technikába.

 

A FutureSplash fejlesztői 1996-ban mutatták be a merőben új, internetes alapon nyugvó multimédia-alkalmazást. A program forradalmat indított: az addig elterjedt pixelgrafikus eljárásokkal szemben – amely a képet képpontok összességeként tárolja – vektorgrafikus módon, vagyis koordináta-pontok szerint ágyazott alakzatokat a honlapokba. A fejlesztés lényege, hogy a vektorgrafikus alakzatok eltárolásához sokkal kevesebb adat kell, ráadásul ezek az alakzatok minőségromlás nélkül átméretezhetők, tetszés és szükség szerint nagyíthatók vagy kicsinyíthetők. A FutureSplash fejlesztői a Microsofttal és a Disneyvel kötöttek stratégiai szövetséget, majd 1996 novemberében a Macromedia Inc. felvásárolta a fejlesztő céget, és decemberben közreadta a Macromedia Flash névre keresztelt software 1.0 verzióját. A program legjelentősebb újdonsága a „shape morphing” funkció volt, mely kulcskockás – keyframe – megadással számolja az animáció változását, így a fázisrajzok elhagyhatóvá váltak. Rövidre rá a Macromedia közzétette a böngészőkbe beépített pluginját (Flash Player™), mely segítségével az elkészített mozik platformtól függetlenül lejátszhatóvá váltak. Már ez sem lett volna kevés, a program azonban sokkal többet tudott: az opciók közt különböző grafikai fájlok importálása, MP3 minőségű hang, bármikor kiértékelhető és megjeleníthető űrlapok alkalmazása szerepel. Az igazi áttörést 2001 hozta, amikor megjelent az ActionScript továbbfejlesztett verziója, amelyet idén váltott ki a V2.0: az új alkalmazás könnyedén megbirkózik a legismertebb videóformátumokkal, vagyis Quicktime-, AVI-, MPEG-mozikat importálhatunk a programba. A Flash ezáltal mindentudóvá vált, interaktív honlapok, játékok, prezentációk, multimédiás CD-k, illetve rövidfilmek egyaránt készíthetők a programmal. A Macromedia azóta folyamatosan bővít és töretlen ívben szárnyal, a versenytársak pedig szélvésszerű tempóban fejlesztenek, hogy beérjék a piacvezetőt – ez a versengés leginkább a felhasználók számára üdvös, hisz évről-évre jobb, a korábbiaknál okosabb és barátságosabb verziókat kaphatnak kézhez. Így a Flash, mint univerzális alkalmazás, újabb és újabb területeket hódít el, konkurens alkalmazásokat küldve korkedvezményes nyugdíjba. A Macromedia gazdag portfoliójának legfrissebb csodafegyvere a Flashlite, amely segítségével a cég betört a mobiltelefonok innovatív és jövedelmező piacára –már nem kell sokat várni rá, hogy kedvenc Flash-animációinkat és játékainkat telefonunkon futtassuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2390