KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Majomparádé

Hungler Tímea

A Hotel Majesty ropogósra vasalt komorna-fityulái, kínai porcelánjai és piruló beefsteakjei közé titokzatos angol lord érkezik hatalmas utazóládával. Benne filmünk főszereplője: Damson, a majom. Nem átlagos majom ez a Damson. Banánt ugyan eszik (fagyinak, turmixnak), de iszik, sőt dohányzik, mit több: ékszert lop a lord megbízásából.

Kutya mellé – mint tudjuk – gyerek dukál. A szabály filmünk esetében rugalmasan módosul: majom mellé rögtön kettő. Elvégre főemlős. Kijár neki egy nagyobb is, meg egy kisebb; a szállodaigazgató bájos csemetéi, kiknek napi átlagos elfoglaltsága a vizipisztolyosdi, a célbadobálósdi és egyéb ósdi gyerekcsínyek. Hiába, a papi állandóan elfoglalt, minden capribogyót személyesen ellenőriz a tengeri herkentyűkön.

Mindeközben a szellőzőaknában vadul zajlik az élet: Damson majom le-föl, különféle brillekkel megrakottan.

A szálak végül a csúcsjelenetben, az éves kristálybálon fonódnak össze a nagy népi tortadobálásba fúlva; ahol is a jó elnyeri jutalmát, a rossz méltó büntetését. Nevezetesen: a hisztis tulaj (Faye Dunaway) egy epertortában végzi, a lord lelepleződik, Damson sorsa pedig szerencsés fordulatot vesz, háziállat lesz.

Tanulság: ha süt a nap, napozzunk, ha esik az eső, olvassunk, de e remekművet minden körülmények között hanyagoljuk el. Még viccnek is rossz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=318