KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Doktor Szöszi

Hungler Tímea

 

Elle Woods, vagyis Dr. Szöszi hamisítatlan kaliforniai álom(lány). Haja szőke loknikban hullik alá, mosolya kifogástalan, idomai a legmenőbb plasztikai sebészeten szabvány szerint készültek, gondja egy szál sem, hacsak az nem, hogy a tündér meséje happy enddel záródjon, és a királyfi is elvegye.

Történetünk kezdetén a királyfi azonban gondol egyet, és kiadja Szöszi útját, mondván, jobban szereti a gonosz mostohákat. Amerika másik partján a barna a nyerő, ha szenátor akar lenni, nősülnie is tudni kell. Sem a lófog, sem a zsíros haj nem lehet akadály.

A Szöszi elhatározásra jut. Bár szakdolgozatát, hogy imponáljon a királyfinak, a tűpöttyök számmisztikájából írta, felvételizik a Harvard jogi karára, ahová Lófog és a királyfi kéz a kézben jár(ogat).

A film műfaját tekintve tündérmesébe ágyazott karriertörténet, romantikus komédia. Romantikus, mert a Szöszi végül célt ér (igaz, nem a királyfinál), és komédia, melyben a humor az anakronisztikus helyzetekből táplálkozik. A Szöszi a kaliforniai életstílus megtestesüléseként bőszen látogatja rózsaszín topánkáiban az előadásokat, kitartóan jegyzetel halványlila laptopjába és Cosmót olvas a campus területén. Helyzete semmivel sem könnyebb, mint az egéré a Marson, az elefánté a porcelánboltban, esetleg Tarzané New York-ban.

Kitartása és hűsége a szülőföldhöz végül meghallgatásra talál: az egykori fitness-világbajnoknőt gyilkossággal vádolják. A per előkészítésében a Szöszi is közreműködhet, aki ezzel jellemfejlődése csúcsára ér: talpraesett ügyvédbojtárrá válik, szerelembe esik és sok-sok barátra tesz szert.

A hírek szerint a filmnek már készül a folytatása (gondolom Dr. Szöszi 2., esetleg Dr. Szöszi doktor címmel), ami érthető, hiszen a „ne ítélj első látásra”, mert „nem a ruha teszi az ember (lányá)t” tanulsága örökérvényű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3541