KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Kiruccanók

Bíró László

 

Könnyed és szellemes filmet rendezett 16 nap alatt az amerikai első filmes Greg Mottola a középosztály, az istenadta középosztály egyik alaptörténetéből: mihez kezd az ifjú Feleség, ha a Férj nadrágzsebében szerelmeslevelet talál házimunka közben. A Családhoz fordul, s a sokat látott Mama vezetésével, illetve az ügyefogyott Papa asszisztálásával maguk járnak a dolgok végére. Az alkalmasint hűtlen Férj kifigyelésére induló Családi kocsiban ül még Hugica hosszú távú Barátjával. Az amerikai közép-középosztály eme kvintettje hétköznapi kalandokon esik át a film időbeli keretét nyújtó egyetlen hétköznap alatt, mígnem elérkeznek a probléma gyökeréig, na de erre aztán már végképp nem számítottak. A néző sem, s ettől jó a film.

No meg attól, hogy a rendező miképp lendíti át a realista megközelítést annak fokozásával a szatíra irányába. Minden helyzet és mindenki olyan „minimalistán” valószerű, de ha Mama vőt üldöz New Yorkban, akkor torkaszakadtából ordibál s majd’ infarktust kap; hosszú távú Barát pedig egy kutyafejű emberről ír regényt a világ jobbítása végett. Teszik mindezt a legtermészetesebb módon, s ekképp valósul meg a rendezői szándék: ábrázolni a működésképtelen polgári családot működés közben, mely elsősorban tagjait nem ismeri, eszményeit annál inkább. A film producere, a Szex, hazugság, videóval világsikert aratott Steven Soderbergh csalhatatlan érzékkel látta meg Mottolában a hasonszőrű gondolkodót. Reméljük, Soderbergh ismét csak kevés pénzt teremt elő a fiatal független filmes készülő második alkotásához, hiszen a „tehetség vagy kukac mocorog a rendezőben” kérdésre még csak annyit válaszolhatunk, hogy a Kiruccanókban a mester már megjelent, a zseni feltűnéséhez pedig a szerényebb anyagiak is elegendőek. Legalábbis Amerikában.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4573