KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fehér sárkány

Marton László Távolodó

 

Ha „a gyermek a felnőtt apja” – egy jól sikerült gyerekfilm a felnőttet is könnyűszerrel hatalmába kerítheti. A fehér sárkány rendezői, Janusz Morgenstern és Jerzy Domaradzki, láthatóan nem bíztak ebben a lelki rokonságban, két filmet gyúrtak egybe, egyet a gyerekeknek, mesebeli bonyodalmakkal, egy másikat pedig a felnőtteknek evilági konfliktusokkal. Így kerülhetett Jim Martin amerikai környezetvédő egy képzeletbeli ország elvarázsolt erdejébe, ahol is egy fehér sárkány őrzi az örök fiatalság elixírjét. Míg a kisfiú mesebeli kalandokba keveredik, addig az apa nem kevésbé kalandos körülmények között próbálja megóvni a természetet a multinacionális mohósággal szemben. A nyugati ármány ellen paradox módon az amerikai akciófilmek stílusában folyik a küzdelem. A koprodukcióban készült utánzat, akár a Kelet-Európában gyártott Lego, nem másodosztályú, hanem hasznavehetetlen; az elnagyolt, durván megmunkált elemek sehogy sem illeszkednek. A fehér sárkányra kíváncsi felnőtt és gyermek okkal érezheti úgy, hogy elrontották a játékát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/05 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5388