KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Piszkos tánc

Létay Vera

A Flashdance, a Breakdance sikere után a Dirty Dancing, a buja, „piszkos” tánc, a vonagló csípők, szemérmetlen belépések lázadó koreográfiája. A felvilágosult Kennedy-korszak, a mambo-zene, a hatvanas évek nosztalgikus idézése, az ébredő érzékiség és a társadalmi egyenlőség naiv osztályöntudatának sajátos összeötvözése, az amerikai boldogság-biznisz ideológiai revüje. Színhely: a lovaglás- és golfoktatásra, tánc- és énekkurzusokra specializálódott vidéki hotelkombinát, a magyar szakszervezeti üdültetés kultúrtevékenységének aranyozott, égi mása, a jenki luxus-SZOT nyári örömvilága.

A vendégek szórakoztatására, oktatására és egyéb irányú érdeklődésének kielégítésére alkalmazott táncosok, pincérként vakációzó egyetemisták kizsákmányolt osztálya áll szemben a pénzes hotelvendégek felsőbb kasztjával. Ám a „tojásfejű”, jómódú orvos elkényeztetett leánykája beleszeret az egyik izmos táncproletárba. Titkos pásztorórákon tevékenykednek az osztálybékéért, s az ideológiai érintetlenségét elvesztő, tehetséges lábú forradalmár baba hosszú vívódás után vállalja apja előtt, sőt a hotelvendégek nagy nyilvánossága előtt is sanyarú sorsú választottját. A liberális apa áldását adja a mezalianszra, s fergeteges táncfináléban simulnak el a társadalmi feszültségek.

Amerikai proletárok ne csüggedjetek! Van még remény.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/07 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5432