KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyűlölöm a színészeket

Tamás Amaryllis

Gérard Krawczyk első nagyjátékfilmje igazi bohóctréfa, önmagán gúnyolódó clown-trükk. És tiszteletteljes fintor is az amerikai filmművészet halhatatlan különcei előtt, akárcsak két korábbi rövidfilmje, A megmagyarázhatatlan fogalom (The Subtile Concept) és az Éjszakai gyilkosság (Homicide by Night). A történelem-cirkusz titokzatos figurái – a világszínház kitüntetett léthelyzetű bohócai, szomorú vagy agyafúrt csepürágói, gyilkos clownjai, sámánok és filmmágusok – kergetik egymást a sziporkázóan szellemes blődliben.

Hitchcock és Hawks hajdani forgatókönyvírójának, Ben Hetchnek a regénye szolgált dokumentumként a negyvenes évek Hollywoodja hiteles felidézéséhez. A kis karnevál szerepjátszóit, Pierrot-kat, Übeket, Cipollákat, Puntillákat, Godot-kat és Arlequineket – a filmmanézs francia porondművészei, Michel Galabru, Bernard Blier, Jean Poiret, Michel Blanc alakítják nagy komédiás kedvvel, s feltűnik néhány pillanatra a valamikori Selznick-birodalomban Claude Chabrol is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=583