KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A banda fogságában

Harmat György

 

A Lenfilm Stúdió produkciója 1946-ban játszódik, de pontosan olyan, mintha az 1917 utáni polgárháborúba vezetne minket. A film színhelyén ugyanis (a moldáviai határszélen fekvő Szlobodka faluban) alig egy évig volt szovjethatalom, majd megszállták a németek. A világháborút követően a volt földesúr vezette banda rettegésben tartja a lakosságot. Andrej Bologov komisszár Leningrádból érkezik, hogy rendet teremtsen. Aligha lehet kétséges bárki számára, milyen eredménnyel fejezi be küldetését a film végére.

A banda fogságában hibái típushibák: történelmi elemzésnek leegyszerűsítő, kalandfilmnek unalmas. Csak a régebbi sematizmushoz képest minősül érdekesnek az az ellentét, amely a megfélemlített falusiakkal szemben „a kemény kéz politikáját” alkalmazó tanácselnök és a megértő, bizalmat keltő komisszár között fennáll, természetesen csak egy ideig. Az alkotók törekednének egyfajta korlátozott összetettségre (halványan még A negyvenegyedik konfliktusa is felbukkan, mikor a főhős beleszeret az osztályellenség lányába), de művészi erő híján ez nem sikerülhet. Az olyan kalandtörténet pedig, amelyben két-két szereplő több alkalommal hosszú percekig folytat közhelyes beszélgetéseket egy beállításban, ritkán kelt izgalmat, legyen a történet bármilyen véres is időnként.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6674