KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Érdeklődéssel olvasom...

Geibel Károly

 

Érdeklődéssel olvasom a filmek forgalmazásáról, a fővárosi mozik helyzetéről szóló írásokat és riportokat. „A Corvin mozi helyzete kiváltságos” – mondja a riporter (1981/7-es szám, 20. oldal). Nyilván igaza van, viszont szerintem még „kiváltságosabb” a Filmmúzeum helyzete. Kár, hogy riportjukban csak néhány sor foglalkozik a Filmmúzeummal. Ez a mozi megengedte magának, hogy az állandóan zsúfolt nézőtér érdekeit vegye figyelembe és öt-hat évig (!) egyfolytában vetítse a Dekameront, vagy újabban hosszú ideje a Canterbury meséket. Máskor ellenben, talán túl hamar beletörődve az érdektelenségbe, egy-két nap után levették a műsorról Resnais filmtörténetileg İ8 jelentős és sehol-soha másutt nem látható alkotását, a Murielt. Mindenesetre a Filmmúzeum érdekes – ég szerintem, néhány bosszantó következetlenség ellenére is általában jó – műsorpolitikáját is érdemes volna egyszer részletesebben is tárgyalni, talán még használható ötleteket is adnának néhány más mozinak.

 

Geibel Károly

Budapest

 

*

 

A Filmmúzeum nem a FŐMO (Fővárosi Moziüzemi Vállalat), hanem a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum hatáskörébe és irányítása alá tartozik. Műsorterve, bemutatói tehát teljesen függetlenek mind a MOKÉP-től, mind az összes többi fővárosi és vidéki moziétól. Helyzetének minden előnye (és olykor hátránya) ezzel függ össze. Egyetértünk abban, hogy a Filmmúzeum mint jelenség megérdemel egy önálló fejezetet.

 

A szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7321