KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hotel a Halott alpinistához

Koltai Ágnes

 

A hétfő szombaton kezdődik és A kölykök szerzőpárosa, Arkagyij és Borisz Sztrugackij nem ismeretlen a magyar sci-fi kedvelőknek. Bizarr világuk; a távoli jövő díszleteibe helyezett mai kor, humoruk, csipkelődésük a tudományos fantasztikus irodalomtól idegenkedőket is meghódíthatja. Grigorij Kromanov filmje a Sztrugackij fivérek írásából készült.

A Hotel a Halott alpinistához kriminek indul: Glebszkij nyomozót egy gyilkosságtól rettegő ismeretlen segélykiáltása hívja a távoli hegyekbe. A külvilágtól elzárt hotel tipik us krimi-helyszín. Glebszkij különleges, zavart emberekkel találkozik, akikkel a szokásos módon nem tud kommunikálni. Jóllehet a krimi-szál végighúzódik a filmen, van gyilkos, áldozat, rejtély, mégsem krimit látunk. A film valójában azzal az érdekes gondolattal játszik el: találkozhat-e, szót érthet-e az Ember földönkívüli értelmes lényekkel?

Glebszkij gyilkost keres, a rutin, a bevált módszerek irányítják tetteit, holott nem egyszerű bűntény történt: meghiúsult a kapcsolatfelvétel egy idegen civilizációval. A nyomozó értetlensége – amely hozzájárul a kudarchoz – a földi ember korlátainak szimbóluma: gondolkodási és érintkezési formáink sémáiból nem tudunk kilépni. A film még a gyakorlott kriminézőnek is izgalmas, mentes a szokvány sci-fi kliséktől, jó nézni a szépen komponált képeket. Kár, hogy a cselekmény és a fantasztikum útvesztőiben olykor el-eltűnik az alapgondolat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7340