KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelmeim

Ambrus Katalin

 

Steno, a népszerű Piedone-filmek rendezője, most két „különös házasság” vidám történetét vitte filmvászonra.

Mit tegyen a feleség, ha szerelme túl sok elfoglalt házastársának? A vígjátéki válasz: menjen férjhez még egy férfihez. Annalisa, a jószándékú asszony még ezt az „áldozatot” is vállalja, s úgy tetszik, a bigámia ideális módszer a házi boldogsághoz. A bonyodalom természetesen elkerülhetetlen: az eddig gyermektelen asszonyról kiderül, hogy anyai örömök elé néz. Megkezdődik a kétségbeesett apakeresés, mely a történet folytatása érdekében reménytelen. A hősnő teendője tehát, hogy férjeit – eltitkolva a valódi indokot – megismertesse és megkedveltesse egymással. Ez olyan kiválóan sikerül, hogy – újabb bonyodalomként – a hűségesnek vélt férjek ugyanazzal a „hölggyel” csalják meg a „szolid” hitvest, aki megbántott szerelmeiben elhagyja csapodár férjeit. Persze a dolgok, ahogyan egy komédiához illendő, rendeződnek: Annalisa ikreivel mindkét férjét apaszerephez juttatja.

Habkönnyű vígjáték sok helyzetkomikummal, s bár a mulatságos szituációk egy része már máshonnan is ismerős, Monica Vitti temperamentumos alakítása az „ártatlanszemű” bigamista hősnő szerepében kétségkívül igen szórakoztató.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7369