KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mianyánk kivan

Parádi Orsolya

 

A homoszexualitás tematikáját mindig is irigylésre méltóan természetesen és lazán kezelték a spanyolok. A melegek náluk a coming out-on rég túl vannak. Almodóvar mellett Manuel Gomez Pereira is foglalkozott már a testiség és a vágy természetével a nagysikerű Szájból szájba és Lábad között című opuszaiban. Új filmjében tükröződnek a közelmúlt nagy horderejű változásai a spanyol melegfronton: június óta az azonos neműek is házasságot köthetnek egymással.

A történet szerint az első kollektív meleg esküvőt készülnek megrendezni Madridban, egy tucatnyi meleg pár vár arra, hogy igent mondhasson kedvesének. A film hat pasi és mamáik fordulatokban gazdag két napját festi le humorral és a szokásos homo-sztereotípiák elkerülésével. A nagy döntés előtt álló fiúk között adódó problémák teljesen életszerűek és bármelyik hetero párra érvényesek lehetnek. A szociális különbségeket megfejeli a szülők erős személyisége és gondoskodási ösztöne. Még egy kiugrási kísérlet is történik, és néhány összeomlást is kihordanak lábon hőseink, hogy a történet végére az anyák, a Királynők segédletével mégis a helyére kerüljön minden.

Pereirát dicséri, hogy fantasztikus színészgárdát hozott össze a legnagyobb spanyol színésznőkkel: Verónica Forquét, az egzaltált nimfománt Kikaként ismertük meg, Carmen Maura az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén főhőse volt. Marisa Paredest is sokszor láttuk Almodóvar filmjeiben, például a Titkom virágában. Itt ünnepelt színésznőt játszik, aki fia révén kerül párba a Rossz nevelésben papot alakító Lluís Homarral, saját spanglit szívó kertészével. Kettejük jelenetei a kiváló alakítások és a klasszikusan megtekert történet mellett a komédia legjobb pillanatait adják. Ha meleg pasi lennék, azonnal elvinném a szüleimet erre a filmre. Sőt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/01 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8496