KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/augusztus
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Centik helyett mérce Az animáció esélyei
• Bársony Éva: Művészet vagy biznisz? Beszélgetések rajzfilmrendezőkkel
• Szilágyi Ákos: Az animált Arany Két nézőpontból: Daliás idők
• Szemadám György: Mozgó táblaképek Két nézőpontból: Daliás idők
• Reisenbüchler Sándor: Tükörképek és átváltozások Emlékezés Kovásznai Györgyre

• Zalán Vince: A rajongó A „filmes” Balázs Béláról
• Barna Imre: Szemközt a rózsaszínnel Omega, Omega...
• Bari István: Vesztesnek születtek Tekintetek és mosolyok
• N. N.: Kenneth Loach filmjei
• Bikácsy Gergely: Truffaut, húsz év múltán Szomszéd szeretők
• Zsugán István: Keleti széljárás Sanremo
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Gambetti Giacomo: Öklök a zsebben Marco Bellocchio
• N. N.: Marco Bellocchio filmjei

• Kovács István: Történelmi, emberi jelkép Csatorna
LÁTTUK MÉG
• Matos Lajos: King Kong
• Báron György: Rossz fiú
• Gáti Péter: Casablanca Cirkusz
• Koltai Ágnes: Kezesség egy évre
• Gáti Péter: Frissen lopott milliók
• Ardai Zoltán: A pagoda csapdája
• N. N.: Megtalálni és ártalmatlanná tenni
• N. N.: A világgá ment királylány
• N. N.: Arany a tó fenekén
TELEVÍZÓ
• Margócsy István: Kirgízia messze van? Ajtmatov regényei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Tévéműveltség
• Mihályfi Imre: Deme Gábor (1934–1984)
• Bikácsy Gergely: Búcsú a Savarintól Arany Prága
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Filmművészet a múzeumban

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy boltkóros naplója

Alföldi Nóra

Confessions of a Shopaholic – amerikai, 2009. Rendezte: P.J. Hogan. Írta: Tracey Jackson, Tim Firth és Kayla Alpert. Kép: Jo Willems. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Isla Fisher (Rebecca), Hugh Dancy (Luke), Krysten Ritter (Suze), Joan Cusack (Jane), John Goodman (Graham). Gyártó: Touchstone / Jerry Bruckheimer Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 104 perc.

 

Nem kifejezetten bevett szokás, de láthatóan jó biznisz costume designer nevével márkázni egy filmet; a Patricia Field felirat egy felhőkarcolókkal telezsúfolt főcím alatt például egészen biztosan pavlovi reflexeket vált ki minden divatbarát metropolita nőből. Vélhetően erre gondolt Jerry Bruckheimer producer is, miközben lopott perceiben Sophie Kinsella Shopaholic-bestsellereit bújta. Akcióba lendítve hát dombornyomott hitelkártyáját, gyorsan megvásárolta a lányregény filmjogait, P. J. Hogan személyében szert tett egy leértékelt rendezőre is, majd lelki szemei előtt a shoppingolást bevásárlóközpontok nagyvásznai előtt kiheverő nősereggel, lepaktált a Carrie Bradshaw-t és az ördögöt Pradába bújtató mozgóképes kirakatrendező Field-del.

A fiatal pályakezdő és vásárlásmániában szenvedő újságíró lány kalandjait feldolgozó Egy boltkóros naplója szolgai módon követi kultikus mintaképeit, sőt a rip-off kevésbé lett volna feltűnő, ha az Ördög Pradát visel legerősebb motívumainak újrafeldolgozása helyett konkrét snitteket emel át az eredeti műből. Formailag inkább nagyhírű tévés előfutárához igazodik, igaz, a Szex és New Yorkban gyakoribbak a tágas képkivágatok és dekoratív vizuális megoldások – a húsz percenként bekövetkező vadonatúj, a történetet ezer szál felé terelő konfliktusokkal viszont kétségtelenül a sorozat-előd epizodikus szerkezetét követi. Bónusz kiegészítőnek számítanak a romantikus komédiához képest meglepően harsány, a némafilm hőskorát idéző burleszk elemek: köztudott, hogy a karakterek árnyalására, bonyodalmak elvarrására, vagy éppen túlzóan romantikus hangulat oldására kiválóan alkalmas egy útban lévő üvegajtó vagy egy degeszre tömött, felrobbanó ruhaszekrény. Hogan munkája semmiképpen sem haute couture, inkább olcsóbb árkategóriában mozgó darab; alkotója érti és ismeri a fazont, de kispórolja belőle a minőségi anyagot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9747