KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/szeptember
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: A kubai film Magyarországon
POSTA
• Vida János: Nevekről

• Balázs Béla: Gondolat-montázsok Einzeinstein és Balázs Béla
• N. N.: Angyali üdvözlet
• Spiró György: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Balassa Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Németh G. Béla: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Nagy Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Paál István: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Kornis Mihály: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Lukácsy Sándor: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Hubay Miklós: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Reményi József Tamás: A halálon innen Mária-nap
• Takács Ferenc: Úr és Szolga Joseph Losey portréjához
• N. N.: Joseph Losey-ről a Filmvilágban
• Barna Imre: Háttérkatasztrófa Nashville
• Lajta Gábor: Kép és képzelet A Jedi visszatér
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Úton a bizonytalanba Cannes

• Gereben Ágnes: A tervek megváltoztak Babel, a filmes
LÁTTUK MÉG
• Hegedűs Zoltán: Szerződés
• Koltai Ágnes: Egy tiszta nő
• Báron György: Ámok
• Sneé Péter: Szüret
• Szkárosi Endre: Halálcsapda
• Ardai Zoltán: Az ember, aki lezárta a várost
• Gáti Péter: A gonosz lady
TELEVÍZÓ
• Berend T. Iván: Egy év a mérlegen Jegyzetek a veszprémi tévéfesztiválról
• Faragó Vilmos: „Puha” humor
KÖNYV
• Csala Károly: Filmszolfézs kezdőknek és haladóknak

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv+DVD

Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv

Örömtankönyv

Murai András

Pálfi montázsfilmjének élményközpontú analízise.

A Final Cut dvd-kiadása és a hozzá írt tankönyv szükségszerűen kapaszkodik egymásba. Ahhoz, hogy a film megtalálja közönségét, oktatási anyagként kellett megjelennie, kikerülve így a szerzői jogi problémákat. A könyv pedig arra használja a filmet, hogy általa tanítson: a szerzők kitűnően ismerték fel a Final Cut-ban rejlő pedagógiai potenciált. De nem teszi-e tönkre a tanulás rémes beidegződése, és egyáltalán az oktatási közeg a film élményét? Hogyan lehet elérni, hogy a mozi akkor is élvezet maradjon, ha magyarázó szöveget kell hozzá olvasni? Az elemzéseket író Varga Balázs és a feladatokat jegyző Blaskó Ágnes az élményközpontú ismeretszerzés útját választva oldják fel ezt az ellentmondást, bízva abban, hogy a tanulás öröm, ha a saját tapasztalat aktiválja az analitikus szövegek által közvetített tudást. Ugyanakkor a könyvet a Final Cut alapos elemzéseként is olvashatja, akinek semmiképpen nem fűlik foga a csoportos tanulási szituációhoz.

Ami az élményeket illeti, ott van rögtön a borító belső oldalán maga a film. Pálfi György és vágó, hangmérnök munkatársainak alkotása a filmszerető embernek örömáradat, de a szerzők reményei szerint a köz- és felsőoktatás mozgókép- stúdiumain kötelezően résztvevőknek is vizuális élvezetet jelent. A nézői élmény a 450 filmből kiemelt részletek felismerésének boldogságától egy eddig, ebben a formában soha nem látott, mégis már ezerszer megismert narratíva-paradoxon megismeréséig ível.

A könyv célja ugyanakkor megmutatni a felismerésen és rácsodálkozáson túli világot, vagyis a tudatos befogadás örömét. Varga Balázs egyrészről szemléletesen leírja, mitől és hogyan működik a Final Cut, másrészt, épp e film apropójából általában a mozgókép alapkomponenseit (a montázs, a történet, a sztár) tárgyalja, s e kettőt nagyon ügyesen mindvégig viszonyrendszerben kezeli. Varga a Final Cut szerkezetét mikro- és makrostruktúrára bontja, így jól elkülönítve, mégis egymással összefüggésben tudja kibontani a Pálfi-film montázsának mechanizmusát és történetének felépítését. Ugyanakkor egyáltalán nem szűk látókörű szakkönyvről van szó, épp ellenkezőleg. Szerzője a filmek világát hangsúlyosan a kultúra részeként kezeli, bekapcsolva a filmek vizsgálatát az emberi viselkedés és kultúra megismerésének összetett folyamatába. Jó példa erre, hogy egy fejezetben találjuk Babits versét, a Mozgófényképet (az évszámot – 1909 – érdemes lett volna feltüntetni), és a hálózati kommunikációval radikálisan megváltozott filmnézési szokásokról szóló gondolatmenetet.

A könyvet Gyenge Anikó szerzői jogokat áttekintő közel húsz oldalas fejezete zárja, amelyben magyarázatot kapunk a Final Cut jogi besorolhatatlanságára, és megérthetjük, miért kellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási segédanyagaként megjelennie ennek az egyébként minden ízében eredeti alkotásnak.

A fejezetekhez kötődő, összesen nyolc, a drámapedagógia módszereiből merítő feladatsor sajátossága, hogy megvalósításuk – két feladvány kivételével – nem igényel technikai eszközt. A koncepció szerint elég a test és a nyelv a műalkotás jelentésrétegeinek értelmezéséhez. A kreativitásra építő feladatok azt ígérik, hogy testszobrok kialakításán, rajzoláson, beszélgetésen keresztül is eljuthatnak az iskolai csoportok a Final Cut mechanizmusainak felfejtéséhez, és természetesen ennél tovább is, általában a fikciós filmek működésének megértéséhez. Miközben szimpatikus a műalkotás értő befogadását a csoportos interakcióra alapozó elképzelés, kicsit szkeptikus is vagyok az oktatási intézményekben történő alkalmazhatóságában. Ez a következetes ragaszkodás ugyanis a közvetlen emberi kommunikációhoz a résztvevőktől különösen nagyfokú kooperációt igényel, gyakran szereplési vágyat, és időnként kézügyességet (például karikatúra készítése).

A filmelméletben elmélyedni vágyókat segítik a fejezeteket záró szakirodalmi ajánlások, ám a kezdőkre is gondolva hasznos lett volna egy glosszárium, mivel a könyvben szereplő fogalmak egy része valószínűleg nem olyan magától értetődő minden felhasználónak, mint ahogy a szöveg azokat kezeli (sztereotípia, szerzői film, populáris kultúra stb.). Filmmolyoknak viszont a könyv végén ott a teljes lista a Final Cut-ban megjelenő filmrészletekről.

A könyv világos gondolatmenete és szerkezete, jól olvasható stílusa mellett azért is számíthat a diákokból és tanárokból álló célközönség szimpátiájára, mert a szakmai minőséget nem feladva, a fiatal cinephilek és filmrajongók nézőpontjából (is) tud az egyre táguló online mozgókép-univerzumra tekinteni.

 

L’Harmattan Kiadó, 2014.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12108