KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/szeptember
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: A kubai film Magyarországon
POSTA
• Vida János: Nevekről

• Balázs Béla: Gondolat-montázsok Einzeinstein és Balázs Béla
• N. N.: Angyali üdvözlet
• Spiró György: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Balassa Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Németh G. Béla: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Nagy Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Paál István: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Kornis Mihály: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Lukácsy Sándor: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Hubay Miklós: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Reményi József Tamás: A halálon innen Mária-nap
• Takács Ferenc: Úr és Szolga Joseph Losey portréjához
• N. N.: Joseph Losey-ről a Filmvilágban
• Barna Imre: Háttérkatasztrófa Nashville
• Lajta Gábor: Kép és képzelet A Jedi visszatér
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Úton a bizonytalanba Cannes

• Gereben Ágnes: A tervek megváltoztak Babel, a filmes
LÁTTUK MÉG
• Hegedűs Zoltán: Szerződés
• Koltai Ágnes: Egy tiszta nő
• Báron György: Ámok
• Sneé Péter: Szüret
• Szkárosi Endre: Halálcsapda
• Ardai Zoltán: Az ember, aki lezárta a várost
• Gáti Péter: A gonosz lady
TELEVÍZÓ
• Berend T. Iván: Egy év a mérlegen Jegyzetek a veszprémi tévéfesztiválról
• Faragó Vilmos: „Puha” humor
KÖNYV
• Csala Károly: Filmszolfézs kezdőknek és haladóknak

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Fred Zinnemann

Molnár Gál Péter

(1907-1997)

 

Nem érte meg a kilencvenet a Bécsben született, hegedűsnek indult, majd jogot végzett Zinnemann, huszonkét évesen társforgatókönyvírója a német néma-avantgárd híres dokumentumfilmjének (Emberek vasárnap, 1929), operatőrasszisztens Párizsban, statiszta Hollywoodban (Nyugaton a helyzet változatlan, 1930), Berthold Viertel segédrendezője, Robert Flahertyvel Oroszországról terveznek dokumentumfilmet forgatni, elvetél a terv (1931), Busby Berkeley koreográfus-asszisztense (A spanyol kölyök, 1932).

Sokoldalú előkészületek. Sokoldalú életmű.

1934/35: Mexikóban forgat Paul Stranddal dokumentumfilmeket. Csinál westernfilmet (Délidő, 1952), musicalt (Oklahoma, 1955), szívszaggatót Audrey Hepburnnel (Egy apáca története, 1959), átveszi Az öreg halász és a tenger rendezését (1958), de John Sturges neve szerepel a főcímen. Háborúból hazatérő katonák sorsát boncolgatja (Férfisors, 1950; Egy kalap eső, 1957). A filmtörténelem leghosszabb csókját csókolja fürdőruhában a tenger homokjában Burt Lancester és Deborah Kerr (Most és mindörökké, 1953). Zinnemann száraz érzelmességét, realista szabatosságát akkor értékeljük, ha összevetjük az utóbbi hasoncímű tévésorozat jól csúszó képsoraival.

Harmincegy évesen kap először Oscart (That Mothers Might Live, 1938). Másodjára a James Jonesregény megfilmesítésért. A harmadikat Bolt színdarabjának vászonra vitele szerezte meg neki (Egy ember az örökkévalóságnak, 1966), a Lillian Hellman önéletrajzából csinált film (Júlia, 1976) a férfi és női mellékszereplő, valamint a legjobb forgatókönyv Oscar díját kapta.

Kimaradt az első világháborúból. Kimaradt a másodikból. A kamera mögött megélte többször is a háborús éveket. Anna Seghers regényének adaptációja (A hetedik kereszt, 1944) – egy házmesterné mellékszerepében Frau Brecht Helene Weigellel – a nácizmus korában játszódik. Készített filmet Pearl Harborról, a vietnami háborúról. Legtöbbször egy kémfilmjét láttam (A sakál napja, 1973). Frederic Forsythe hasoncímű regényéből francia-angol közös filmet csinált, sokadszor nézve is megunhatatlant. Legjobb erényei mutatkoznak benne: biztos mesélőkészség, szilárd szerkezet, hibátlan szereposztás, érzékeny színészirányítás. Fred Zinnemann eltűnt szereplői, beállításai, vágásai mögött. Eltűnt az elbeszélt történetben, szerényen háttérbe húzódott vaskezű irányításával, mindenre ügyelő művészi figyelmével.

Most eltűnt a halhatatlanságban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1446