KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/szeptember
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: A kubai film Magyarországon
POSTA
• Vida János: Nevekről

• Balázs Béla: Gondolat-montázsok Einzeinstein és Balázs Béla
• N. N.: Angyali üdvözlet
• Spiró György: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Balassa Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Németh G. Béla: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Nagy Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Paál István: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Kornis Mihály: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Lukácsy Sándor: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Hubay Miklós: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Reményi József Tamás: A halálon innen Mária-nap
• Takács Ferenc: Úr és Szolga Joseph Losey portréjához
• N. N.: Joseph Losey-ről a Filmvilágban
• Barna Imre: Háttérkatasztrófa Nashville
• Lajta Gábor: Kép és képzelet A Jedi visszatér
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Úton a bizonytalanba Cannes

• Gereben Ágnes: A tervek megváltoztak Babel, a filmes
LÁTTUK MÉG
• Hegedűs Zoltán: Szerződés
• Koltai Ágnes: Egy tiszta nő
• Báron György: Ámok
• Sneé Péter: Szüret
• Szkárosi Endre: Halálcsapda
• Ardai Zoltán: Az ember, aki lezárta a várost
• Gáti Péter: A gonosz lady
TELEVÍZÓ
• Berend T. Iván: Egy év a mérlegen Jegyzetek a veszprémi tévéfesztiválról
• Faragó Vilmos: „Puha” humor
KÖNYV
• Csala Károly: Filmszolfézs kezdőknek és haladóknak

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Közönséges bűnözők

Barna György

Öt rovott múltú férfit letartóztat, kihallgat, s – bizonyítékok híján – szabadon enged a rendőrség. „Ha már így összejöttünk” – alapon bandát alapítanak és tervezgetnek. Az első közös akciójuk után megbízással keresi fel őket Kobajashi, az „ördög ügyvédje”. Az ördög a legendás maffiózó, Keyser Söze, akit senki sem ismer, tehát nem is biztos, hogy létezik, bár egyesek tudni vélik, hogy miután a magyar maffia kiirtotta a családját Isztambulban, álnéven az alvilág titkos irányítója. A megbízás során a banda négy tagját megölik, az életben maradt törékeny és sánta tag meséli a fentieket a haját tépő rendőrfelügyelőnek, aki ugyan nem hisz Keyser Söze létezésében, de nagyon szeretné elkapni. A vallomástevőnek szabad távozást ígérnek, amennyiben őszintén bevall mindent.

A sátántörténetek sorában egy újabb mű, amely meghajol a zsenialitás előtt, méghozzá úgy, hogy a szerkesztést is átengedi az ördögnek. Az ügyesen kevert idősíkok hatására a vallomás flashback-blokkjait csak a film utolsó és megbízhatóan jelen idejű fejezete gyúrja egésszé. Cselekmény és idő ördöngös labirintusa hivatott léprecsalni résztvevőt és nézőt. Ördögi machináció, és nem rendezői zsonglőrködés szövi a történetet, útvesztőben járunk, mert nem derül ki semmi, mert nem tudjuk, ki mesél. Útvesztőben voltunk, mert a mesélő maga Keyser Söze, az Ördög.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=298