KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/szeptember
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: A kubai film Magyarországon
POSTA
• Vida János: Nevekről

• Balázs Béla: Gondolat-montázsok Einzeinstein és Balázs Béla
• N. N.: Angyali üdvözlet
• Spiró György: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Balassa Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Németh G. Béla: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Nagy Péter: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Paál István: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Kornis Mihály: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Lukácsy Sándor: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Hubay Miklós: Élet-balett Angyali üdvözlet
• Reményi József Tamás: A halálon innen Mária-nap
• Takács Ferenc: Úr és Szolga Joseph Losey portréjához
• N. N.: Joseph Losey-ről a Filmvilágban
• Barna Imre: Háttérkatasztrófa Nashville
• Lajta Gábor: Kép és képzelet A Jedi visszatér
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Úton a bizonytalanba Cannes

• Gereben Ágnes: A tervek megváltoztak Babel, a filmes
LÁTTUK MÉG
• Hegedűs Zoltán: Szerződés
• Koltai Ágnes: Egy tiszta nő
• Báron György: Ámok
• Sneé Péter: Szüret
• Szkárosi Endre: Halálcsapda
• Ardai Zoltán: Az ember, aki lezárta a várost
• Gáti Péter: A gonosz lady
TELEVÍZÓ
• Berend T. Iván: Egy év a mérlegen Jegyzetek a veszprémi tévéfesztiválról
• Faragó Vilmos: „Puha” humor
KÖNYV
• Csala Károly: Filmszolfézs kezdőknek és haladóknak

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szelíd vadnyugat

Hollós László

 

Mintha kezdenének divatba jönni a századeleji Amerikát bemutató filmek. A nem is oly régen vetített, Oscar-díjas Mennyei napok után íme, egy újabb „ellen-western”. Itt már nincsenek legendás pisztolypárbajok, harcias indiánok: a rettenthetetlen revolverhősök csillaga régen leáldozott. A vadnyugat megváltozott. Amíg Európa a nagy háborúra készülődik, addig az Új Haza a rohamos gazdasági fejlődés időszakát éli. Az úgynevezett kisemberek csapatostul vándorolnak az Államok egyik végéből a másikba, hogy embertelen körülmények között, kemény munkával keressék meg a betevő falatot.

Richard Pearce filmjének hősnője is útra kel kislányával, hogy a távoli és kietlen Wyoming egy még kietlenebb tanyáján magányosan élő farmer háztartását vezesse. Megismerhetjük a kopár vidéket és a zord időjárást, bepillanthatunk a mindennapos paraszti munkába, látunk tehénellést, disznóherélést, sőt még egy valódi farmeresküvőt is. Ám a szereplőkről alig tudunk meg valamit, nincsenek egyéni jellemvonásaik, egyszerű tárgyként olvadnak környezetükbe. Mindez öncélúan naturalista (lám, milyen kegyetlen világ is ez!) és érzelmesnek szánt képekkel mondatik el. A jelenetek túlságosan is elnyújtottak. Persze, meglehet azért, mert a szelíd vadnyugattal ismertetnek meg bennünket. Ennek ellenére: a farmerek életét bemutatni szándékozó film azért még lehetne izgalmas és érdekfeszítő.

A rendező és Fred Murphy operatőr szakítottak a hagyományos neoromantikával, és alkotásukban megkísérelték a realista és a dokumentarista eszközök ötvözését. Az eredmény: unalmas és vontatott film. Így azután az ország, a vadnyugat (szelíd?) gazdasági átalakulásáról csupán annyit tud meg a néző, hogy a kemény tél egyaránt próbára tesz embert és állatot, és hogy de nehéz is volt farmernek lenni a századelő Amerikájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6983