KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.

Sepsi László

The Dark Knight Returns – amerikai rajzfilm, 2012–2013. Rendezte: Jay Oliva. Forgalmazó: ProVideo. 73+73 perc.

A DC Comics rajzfilmjei az elmúlt húsz évben – élen Bruce Timm díjakkal megszórt animációs sorozatával – szembetűnő presztízsre tettek szert, sikerüket a 2007-ben útjára indított DC Universe Animated Original Movies csak videóra készült képregény-feldolgozásai koronázták meg. A főképp az egyes címek kiemelkedő (Justice League: Doom) vagy egyenesen klasszikus (Superman: Doomsday) sztorikból szemezgető, 60–70 perces produkciók között – így túl egy tucat tételen – egyre bátrabb vállalásokat találunk: 2011-ben elkészült a Batman: A kezdet kezdete, amely hűségesen követte Frank Miller és David Mazzucchelli képregény-alapvetését (Batman: Az első év), A sötét lovag visszatérrel pedig a készítők még súlyosabb forrásművet választottak. A szintén Miller által jegyzett Batman: The Dark Knight Returns először 1986-ban megjelent graphic novelje a Batman-mitológia egy alternatív végpontjával játszik, melynek disztópikus kulisszái közt az idős Bruce Wayne újra magára ölti a denevérjelmezt, ám reaktiválása a vártnál is nagyobb hullámokat ver Gotham alvilágában. A nyolcvanas évek második felében megjelent komor és brutális Batman-interpretációk (A gyilkos tréfa, Arkham elmegyógyintézet) közé illeszkedő történetet a rajzfilmverzió készítői szerencsére nem próbálták megszelídíteni. A Miller képregényét szinte kockáról kockára lekövető kétrészes adaptáció merészen megtartja a sztori fatalista hangvételét, nem enyhít a számottevő erőszakmennyiségen, mi több, az eredeti ma már kevésbé aktuális direkt politikai áthallásait is felidézi. A feldolgozás inkább a külcsín tekintetében bír jelentős hátrányokkal: a korábbi epizódok egyenstílusában prezentált A sötét lovag visszatér bár képes átörökíteni a forrásmű atmoszféráját, hiányzik belőle az a vizuális többlet, amit az eredetiben Frank Miller egyedi stílusa és kompozíciói biztosítottak, ezt pedig a rajzfilm apokaliptikus záró-harmadának viszonylagos erőtlensége még szembetűnőbbé teszi. De a duplafilm legnagyobb hátulütőjét mégis túlzott adaptációs hűsége jelenti: mivel A sötét lovag visszatér sokkal inkább illusztrálja, mintsem interpretálja a forrásművet, az olvasmányélmény felelevenítésén túl kevés újdonsággal szolgál a képregény ismerőinek – így inkább azoknak ajánlható, akik a részben Miller ihlette Nolan-trilógia után vágynak valami hasonlóra, statikus képregénypanelek helyett szigorúan mozgóképen.

Extrák: Előzetesek. A két film két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11357