KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Anna és a vámpír

Lajta Gábor

 

„Hogy a szocializmusban vámpír van – titok” – fejezte be okfejtését a nyomozást vezető kapitány, mikor létrehozták az „Anna” fedőnevű különleges csoportot egy többszörös gyilkos felkutatására.

1964-ben vagyunk, Katowicében, s egy valóban megtörtént, szörnyű gyilkosságsorozat földerítését kísérhetjük végig.

Mit kínál nekünk ebben a filmben Janusz Kidawa, akinek Bűnös életem című munkáját nemrég mutatták be a magyar mozikban? Kék ködökből előlépő, vámpír-mosolyú gyilkost, kontrasztként a tárgyilagos bűnügyi fényképezést idéző helyszíneléseket, szemcsés filmen, zötyögő kamerán át láttatva a vérrel bemocskolt hullákat. S elégikus nyomozói morfondírozásokat, amikre volt ok bőven, hisz hét évig nem került elő a „vámpír”.

Ez a sokféle stílus nem hátránya a filmnek. Sőt, a műfaji bizonytalanság egyenesen lényege. Talán 1981-ben, Lengyelországban még egy horror-krimit sem lehetett elkészíteni a nemzeti önvizsgálat nyomai nélkül?

„Meddig lehet dolgozni általános bizalmatlanságban?” – kérdezi önkínzón a nyomozó.

„Be kell vonnunk a társadalmat” – mondja a párttitkárnak.

„Ez veszélyes...” így tépelődnek a nagy, fényes asztal mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6620